Amikor a telefon még ritkaságszámba ment: fotókon a XX. századi magyar telefonozók
2021. január 31. 12:02 Múlt-kor
Telefon a lakásban, telefonfülke az utcán. A XX. században a telefonálás még sokkal különlegesebb tevékenységet jelentett, mint napjainkban. A készülék sokszor a lakás kitüntetett tárgya, tulajdonosa számára presztízsszimbólum volt, a fülkék pedig meghatározó elemei voltak a városi tereknek. A Fortepan fotói a telefonok mindennapokban betöltött egykori helyét mutatják be.
Korábban
A telefonkészülések kialakításában és fejlesztésében az alapot Morse találmánya, az első elektromos jeleket továbbító hálózat jelentette. Az első telefon megépítése Alexander Graham Bell nevéhez fűződik, az 1876-ban kialakított készülék Bostonból indult világhódító útjára.
A telefon egy nagy gyűjtőfogalom, amely sokféle készüléket foglal magában, az ebédlő és konyha közötti cselédhívótól a tábori telefonon, kaputelefonon át a mobiltelefonokig bezárólag. Elhelyezés szerint asztali, fali készülékről, alapanyag szerint fából, fémből, bakelitből vagy másféle műanyagból készült típusokat sorolhatunk fel.
A telefon nemcsak lakberendezési tárggyá vált, a telefonfülkék megjelenésével – az utcabútorokkal, padokkal, kandeláberekkel együtt – az utcaképet is formálta. Budapesten az első nyilvános telefonállomást 1881-ben alakították ki. A nyilvános telefonokat ekkoriban kávéházakban, dohányárudákban, üzletek helyiségeiben szerelték fel, s csak jóval később kerültek ki az utcára. A Magyar Telefonautomata Rt. 1928. december 13-án szerelte fel az első utcai telefonfülkét a Váci út 6. számú ház előtt. A fülkék terveit jóváhagyás végett be kellett mutatni a Fővárosi Közmunkák Tanácsának. A második világháború alatt mintegy kétezer utcai telefonállomás ment tönkre a fővárosban.
Az 1960-as években kezdték a modernebb fülkéket gyártani. A budapesti telefonfülke-körkép az 1980-as évekre meglehetően változatos volt. Az 1945 utáni évtizedekben csaknem 20 féle típust gyártottak. Ezek szétosztása a Posta hatáskörébe tartozott, előfordult, hogy egy utcában többféle fülke is állt. A belvárosban műemléki védettségű telefonfülkék is álltak, de ezek megőrzése sokszor nem volt gondos és átgondolt, sok régi fülke került szemétre vagy valamelyik vidéki városba.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
17. A náci Németország jellemzői
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Ciánkapszula és pisztoly vetett véget Hitler és Eva Braun másfél napos házasságának
- Már 1918-ban lépéseket tett az egyesülés felé Németország és Ausztria
- 12 ezer, Argentínában élt náci nevét tartalmazó listára bukkantak
- Tökéletes ürügy volt a szabadságjogok megszüntetésére a Reichstag felgyújtása
- A háború utolsó napjaiban megpróbálta átvenni Hitlertől a hatalmat Hermann Göring
- Máig nem tudni pontosan, hány roma áldozata lehetett a holokausztnak
- Miért foglalkoztatták az ikrek az embereken kísérletező náci tudósokat?
- Két falu teljes kiirtásával bosszulták meg Reinhard Heydrich halálát a nácik
- Elhunyt a sobibóri haláltábor utolsó túlélőinek egyike
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla 17:05
- 14:20
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt 13:20
- Az 1848–49-es forradalom és szabadságharchoz kapcsolódó emlékhelyeket keresnek 11:20
- A húsvéti felkelés az első lépést jelentette az ír függetlenség felé 09:50
- Az elsők közé tartozott Európában a magyar alapítású Szent György Lovagrend 09:05
- A hagyomány szerint halálában is összekapcsolódott Shakespeare és Cervantes tegnap
- Szenvedéllyel teli tájakat ábrázolt festményein William Turner tegnap