2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Amikor a Szahara még tele volt élettel – gyönyörű őskori barlangrajzok a sivatagból

2016. szeptember 15. 13:16

8-11 ezer évvel a világ jelenlegi legkiterjedtebb sivatagának keleti széle – ahol ma olykor évek telnek el egyetlen csepp eső nélkül – telis-tele volt zöldellő növényekkel és állatok ezrei lakták e a földet. A mai Szudán, Líbia és Egyiptom határán lévő Gilf Kebir és Djebel Uweinat hegységek területét vadász- és pásztorközösségek tucatjai népesítették be. Az egykori őslakosok lenyűgöző sziklafestményeket hagytak maguk után, amelyeket 2011-ben a prágai Károly Egyetem Bölcsészkarának Cseh Egyiptológiai Intézete által szervezett expedíció keretében kutatták át. A Martin Frouz cseh fotográfus által készített, meseszép fotókat a budapesti Cseh Nagykövetség kiállítótermében mutatták be.

Juraj Chmiel, a Cseh Köztársaság budapesti nagykövete, aki egyetemistaként maga is Afrika-tanulmányokat folytatott, köszöntő szavai után Kubassek János, a Magyar Földrajzi Múzeum igazgatója mondott pár szót a Miroslav Bárta vezetésével zajló öt évvel ezelőtti expedícióról. Gilf Kebir (Nagy Fal-hegység) és Djebel Uweinat hegységek a mai Szudán, Líbia és Egyiptom határán találhatók. Igen nehéz megközelíteni őket, elmondása szerint jelenleg, 2016-ban talán nem is sikerülhetne eljutni e vidékre az aktuális politikai helyzet miatt.

A holocén földtörténeti kor elején (Kr. e. 9-6 ezer körül) a ma kopár, víztelen kősivatagban lévő hegységeket – amelyeket a britek második világháborús, rozsdásodó járművei színesítenek – vadász- és pásztorközösségek népesítették be, a zöldellő dombokon pedig nyájak legelésztek. Az ősemberek nyomai ma is láthatók, mégpedig a gyönyörűen kivitelezett barlangfestményeiknek köszönhetően.

A világszerte egyedülállónak számító, ásványi és növényi eredetű festékek segítségével megrajzolt ábrákon emberi és állati alakok mellett (legtöbbször a háziasított szarvasmarha fordul elő), tenyérlenyomatok is megfigyelhetők. Az első alkalommal Almásy László által leírt ősi lenyomatok páratlan részletességgel megmaradt vonalai nagyrészt a mennyezeten találhatók. Olykor az ősi művésznek kötélhágcsón kellett elereszkednie, hogy művét elkészíthesse.

A cseh expedíció tagjai gondosan átkutatták és dokumentálták a sziklafestményeket. A barlangokban található, egyiptomi istenekre hasonlító rajzok és a számunkra sokszor igen nehezen megfejthető események alapján a kutatók elképzelhetőnek tartják, hogy az egyiptomi vallás egyes pillérei ezen a vidéken születtek meg.

Martin Frouz cseh fotográfus inspiráló fényképein azonban nem csupán az őskor mai lenyomatai tükröződtek, képet kaphattunk egy modern afrikai expedíció mindennapjairól is: például amikor a terepjárók sofőrjei átvedlettek szerelőbe vagy éppen szakácsnak álltak, és a sivatag közepén álltak neki lepényt sütni.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár