A művészeket is megsegítette a Magyar Művészeti Vásár
2023. május 22. 09:50 Múlt-kor
Az idén 250. születésnapját ünneplő BÁV jogelődje, az 1920–1924 között Állami Árverési Csarnok néven működő intézmény 1922 karácsonyának előestéjén egy jótékony célú kezdeményezéssel lepte meg a magyar közönséget, miszerint a szokásos aukció helyett „Magyar Művészeti Vásár” címmel kizárólag művészeti árverést rendezett a Képzőművészek Országos Egyesülete tagjainak műveiből.
Korábban
Az Árverési Csarnok kiállítóhelyiségében megrendezésre kerülő háromnapos esemény során egy nap állt rendelkezésre a kiállított tárgyak megtekintésére, további kettő pedig magára az árverésre.
A művészeti vásár egyik nem titkolt szándéka az volt, hogy a művészi alkotások és a művészetpártoló közönség egymásra találásának folyamatából kizárja a nagyon magas haszonnal dolgozó közvetítőket, vagyis, hogy a műalkotások megfizethető áron találhassanak új gazdára.
A szokatlan kezdeményezést a korabeli sajtó is üdvözölte, az Új Nemzedék című lap például így dicsérte meg az állami kézben lévő Árverési Csarnok törekvését:
„Az állam ekként igen helyes módszerrel igyekszik segíteni beteg művészeti viszonyainknak, egyik fő kórokozóján, azon t. i., hogy műkereskedelmi érdekeltségek, nem tisztán művészi szempontjaik latbavetésével egészségtelen mértékben folyjanak bele a művészet eleven és spontán fejlődésébe és a közönség ízlésének irányításába.”
Fontos kiemelni, hogy a művészeti vásár nem jöhetett volna létre a BÁV akkori jogelőd intézménye vezetőjének, dr. Mezőffy Ágoston pénzügyminisztériumi miniszteri tanácsos, postatakarékpénztári ügyvezető igazgató, egykori jeles piarista diák közreműködése nélkül. Laudációjukban mindezt a sajtó képviselői sem mulasztották el megemlíteni:
„Rátermettsége, nagyot elgondolása, művészi érzéke már eddig is fontos szociális és kulturális tényezővé avatta az államnak ezt az igazán a korból fakadt és hivatásának magaslatán álló intézményét.”
Kukán Géza: Bányásztrájk (1920)
A kiállításon és az azt követő árverésen egyébként olyan kortárs alkotóművészek munkái kerültek kalapács alá, mint például Kárpáthy Jenő, Kézdi Kovács László, Maróthi Major Jenő, Olgyay Ferenc; vagy a fiatal festőnemzedék közül Csánky Dénes, Kukán Géza, Kövesdy Géza, Krusnyák Károly, Juszkó Bélát, Nagy Vilmost, Edvi-Illés Ödön.
A „Magyar Művészeti Vásárnak” 1922 karácsonyán végül hatalmas sikere lett, amit az is tökéletesen bizonyít, hogy ezt követően minden esztendőben megrendezésre került egy-egy műtárgyaukció is, ahol már 7—10 napon keresztül fogadták az érdeklődő nagyközönséget és a műgyűjtőket.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
nyár
Múlt-kor magazin 2017
- Páratlan párok – megjelent a Múlt-kor nyári száma
- Kirakatházasság 1932-ből
- Róma mindenható matrónája
- Amerikai mámor Magyarországon
- Egy zárdából megszöktetett, boldoggá avatott Árpád-házi hercegnő
- Záray Márta és Vámosi János
- Paraguay tirannoszaurusza
- Az evezősök, művészek és bohémek gondtalan reggelije
- A tudomány és a sport kastélya Tordason
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc tegnap
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla tegnap
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt tegnap
- Az 1848–49-es forradalom és szabadságharchoz kapcsolódó emlékhelyeket keresnek tegnap
- A húsvéti felkelés az első lépést jelentette az ír függetlenség felé tegnap
- Az elsők közé tartozott Európában a magyar alapítású Szent György Lovagrend tegnap
- A hagyomány szerint halálában is összekapcsolódott Shakespeare és Cervantes 2024.04.23.
- Szenvedéllyel teli tájakat ábrázolt festményein William Turner 2024.04.23.