2020. nyár: A magyar film 30 felejthetetlen pillanata
ITT támogathatsz bennünket

Alfahímektől a gonosz János királyig – ezek voltak a hét legizgalmasabb cikkei

2020. június 6. 11:45 Múlt-kor

Ha lemaradtak volna az elmúlt hét legérdekesebb írásairól, most bepótolhatják. A Múlt-kor elhozta Önöknek a történelem feltehetőleg legtöbb utódot nemző alfahímjeit, elmerültünk Uganda véreskezű diktátora, Idi Amin Dada uralta évek keserű mocsarában, mélyére ástunk az utókor Földnélküli Jánosról alkotott képének igazságtartalmában, és elborzadással olvastunk Pompeji halálra ítélt lakóinak utolsó perceiről.

Legizgalmasabb

A történelem legnagyobb alfahímjei

A monogámiára alapvető értékként tekintő nyugati civilizációban is akadt rá példa, hogy egyetlen férfi több tucat utódot nemzzen, az európai kultúrkörön kívüli világban – ahol akár több feleséggel is „büszkélkedhetett” a családfő – pedig meglepően gyakorinak számított a jelenség. A becslések szerint – amelyekkel a témát illetően mindig érdemes óvatosan bánni – II. Ramszesz 85-100 utódot nemzett feleségeinek. Ez merőben eltörpül Mulaj Iszmail ibn Sarif marokkói szultán teljesítménye mellett, aki a Guinness-rekordok Könyve szerint 888 (más források szerint 867) gyermeket hagyott az utókorra.

Antropológusok kiszámolták, hogy ez tulajdonképpen egyáltalán nem lehetetlen, mindössze az kell hozzá, hogy 32 éven át minden egyes nap elmerüljön az egyik asszonya nyújtotta örömökben. De vajon hány utódot nemzett Dzsingisz kán? Hány unokája volt halálakor a szváziföldi Casanovának? Kinek született úgy több száz gyermeke, hogy kihagyta a kellemes részt? A válaszokat itt találja.

Pompeji utolsó percei

Az első figyelmeztetés kora hajnalban érkezett 79. augusztus 24-én. Az itáliai Pompeji kikötővárosában az emberek arra ébredtek, hogy házaik rázkódni kezdtek. Ezután egy újabb, kisebb földrengés sújtotta a Nápolyi-öbölben fekvő nagy kikötővárost. A több mint 20 ezer lakos többsége mégis nyugodtan aludt tovább. Mikor a nap néhány órával később felkelt, úgy tűnt, nincs semmi baj. A kereskedők a piacon gyümölcsöt, kenyeret, zöldségeket és friss halat kínáltak, a vevők az árukat kóstolgatták.

Dél körül a város nagy villáiban a rabszolgák hozzáláttak az ebéd előkészületeihez, ám az étkezésre a legtöbb helyen már nem került sor. Fülsiketítő zajjal kísérve ugyanis megremegett a föld, még a legnagyobb épületek is meginogtak. Rögtön ezután Pompeji hüledező lakói szeme láttára a körülbelül 10 km-re, északra fekvő Vezúv hatalmas hamu- és tajtékkőoszlopot lövellt ki magából. Lassan elsötétedett az ég. Hamu, habkő és törmelék záporozott Pompeji házaira és rémült lakosaira. Elérkezett az Ítélet Napja. Az ókori város utolsó perceinek rekonstruálását itt találja.

A véreskezű afrikai diktátor

Idi Amin Dada cinizmusa már-már legendás volt. Uganda vezére – aki elnyomó politikája révén egy egész országot tett tönkre – sajátos humorral és gúnyos táviratok tömkelegével igyekezte ellensúlyozni külpolitikai elszigetelődését. Henry Kissinger amerikai külügyminiszternek például azt üzente, hogy nem túl intelligens figura, mivel nem hozzá fordul tanácsért, amikor szüksége lenne rá, II. Erzsébet angol királynőnek pedig a brit gazdasági problémák enyhítésére egy rakomány banán elküldését ígérte, „köszönetképpen” a gyarmati időszak remek éveiért.

Talán a „legragyogóbb” üzenetét a Watergate-ügy kellős közepén lévő Nixon amerikai elnöknek küldte: „Ha az országod nem ért meg téged, gyere Amin papához, aki szeret téged. Egy csók mindkét orcádra. (…) Amikor a nemzet stabilitása veszélyben forog, az egyetlen megoldás, sajnos, az ellenzék vezetőinek bebörtönzése.” Népe azonban nem nevetett ilyen jóízűen diktatórikus intézkedésein.

Angol főgonosz több száz éven át

A nevét több mint 800 éve a modern jogállamok felé tett egyik első lépésnek tekinthető Magna Cartával a történelembe beleíró I. (Földnélküli) János angol király neve az emberek többsége számára a Robin Hood-legenda antagonistájaként ismerős. A klasszikus igazságtalan zsarnok képéről általában azt hiszi az ember, hogy aligha felelhet meg a történelmi valóságnak, és hogy a bárók által korlátlan hatalma egy részének feladására kényszerített király karaktergyilkosság áldozata lett. Valóban így történt vagy János király tényleg annyira rossz, kegyetlen és bosszúálló uralkodó lett volna? A válaszért kattintson ide.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2020. nyár: A magyar film 30 felejthetetlen pillanata
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

július 10.Mai évfordulók

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár