Alapjaiban rengette meg a világot az 1918-ban kitört spanyolnátha-járvány
2020. január 30. 18:45 Múlt-kor
Korábban
Társadalmi feszültségek
Az efféle gondolkodás következményei sehol sem mutathatók ki jobban, mint az ekkor brit fennhatóság alatt álló Indiában.
Mivel a gyarmatosítók már régen eldöntötték, hogy az egész szubkontinens alapjában véve híján van bármiféle higiéniának, ezért nem is tartották érdemesnek a helyiek számára egészségügyi rendszer kialakítását.
A spanyolnátha a becslések szerint akár 18 millió indai életét is követelhette, ami a világon a legnagyobb számú emberi veszteséget jelentette.
A britek nemtörődömsége azonban visszaütött: az influenza terjedésére adott erőtlen válasz olaj volt a brit uralommal szembeni elégedetlenség tüzére, és nagy mértékben megerősítette a függetlenségpárti mozgalmat.
A feszültség tetőpontját az úgynevezett Rowlatt-törvény 1919-es hatályba lépése jelentette, amely meghosszabbította a háború alatt bevezetett statáriumot a gyarmaton.
A törvényre békés tiltakozásokkal válaszolt a lakosság, április 13-án azonban brit csapatok Amritszár városában belelőttek a fegyvertelen tömegbe, több száz ember halálát okozva, és tovább erősítve a függetlenségi mozgalmat.
A spanyolnátha máshol is nagyfokú belső feszültséghez és lázadásokhoz vezetett: 1918 őszén a világ számos országában – köztük Magyarországon is – sztrájkok és a társadalmi egyenlőségért tartott tüntetések zajlottak.
A széteső Osztrák-Magyar Monarchián és a válságba került Németországon kívül Oroszországban is nagy, erőszakos átalakulás ment végbe 1917-1918 folyamán, azonban még a rendezett, a háborúban semleges Svájc is csupán hajszál híján kerülte el a polgárháborút 1918 novemberében, miután baloldali csoportok a kormányt és a hadsereg vezetését tették felelőssé a pusztításért, amelyet a járvány a katonák körében végzett.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
1. A középkori város és a céhes ipar
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
- A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
- Valóban nem ittak vizet a középkorban?
- Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
- Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
- Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
- Lenin születésnapjának évfordulójához időzítették a Szojuz–10 űrhajó első repülését 15:05
- Különleges díszítésű, Mátyás kori misekönyv fakszimilie kiadását mutatták be 13:20
- Kiállításokkal és interaktív programokkal emlékeznek meg Kőrösi Csoma Sándorról Indiában 11:20
- Máig számos rejtély övezi a Húsvét-sziget hatalmas szobrait 09:05
- Egy legenda szerint a mai napig segíti a diákokat Lorántffy Zsuzsanna tegnap
- Szeretett zenélni, de a fizika húrjain Einstein szebben játszott, mint a hegedűjén tegnap
- A Borisz Godunovot állítja színpadra a Magyar Állami Operaház tegnap
- Országszerte számos programmal készül régizenei évadában a Haydneum tegnap