Ahol a püspök felügyelte a legjobb bordélyházakat: a középkori London alvilága
2018. október 16. 16:46 Múlt-kor
Korábban
„Megrögzött iszákosok”
A polgármester rendszeres listákat kért a kerületektől a „megrögzött iszákosokról”, a kisebb vétségeket elkövetőkről és a „kétes hírű nőkről”. A királyi és városi kiáltványokat kisbírók olvasták fel – hallhatóan emlékeztették a lakosságot, hogy a Guildhall folyamatosan igyekszik fenntartani a rendet.
Maguk a kerületek az úgynevezett „beadle”-ökre (altisztek) bízták az ilyesfajta teendőket. Az eredetileg az utcák tisztításának – seprés, gereblyézés – felügyeletére létrehozott tisztség elsődleges feladata a 14. századra már a „semmirekellők” távol tartása volt – úgymint a prostituáltak, tolvajok és ismert útonállók. Az altiszt és emberei az önkéntes őrséggel együtt járőröztek az éjszakai kijárási tilalom idején, és az azt megszegőket a Counterbe, a Tunba, vagy valamely egyéb, a közrend ellen vétők számára fenntartott börtönbe vitték.
Maga a Guildhall azonban korántsem volt a törvényesség mintaképe. Az 1380-as években súlyos feszültségek gyötörték Londont két polgármester, Nicholas Brembre és John Northampton rivalizálása miatt. A korrupció a legfelső szintekig terjedt, és több polgármester-választást is fegyverrel döntöttek el – az utcai gyilkosságok ekkoriban többnyire felderítetlenek maradtak. A városi szabályozások és betartatásuk előírt módjai csupán egy apró betekintést nyújtanak a valódi bűnözői gyakorlatba, amelyet kordában voltak hivatottak tartani.
A kor irodalmában is megmutatkozik London bűnös jellege – John Gower, a híres költő Geoffrey Chaucer barátja és riválisa a művészetben a St. Mary Overy kolostorban lakott Southwarkban a 14. század második felében. Habár ritkán említi a várost, költészetében megjelennek annak élénk képei: „Ahogyan az ember látja a szomszédok feleségét árulni a tyúkokat a piacon” – írja a „Mirour d'Omme” (Az ember tükre) című művében, „Ugyanígy árulja a bordélyosnő a szüzeket, és alkudozik felettük, és buja kéjencek ágyasaivá teszi őket.”
Gowernél a vesztegetés, a gyilkosság, a lopás és a rablás is megjelenik, valamint a különféle büntetések súlyossága. „Hogy a rablás akasztást ér” – írja, „már a Bibliából tudjuk.” A képmutatás és kompromisszumok által meghatározott London gyakorta megihlette a költő fantáziáját, ahogyan napjainkban is népszerű szórakoztató téma az alvilág működése.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
zsidóság
- Svéd és svájci diplomaták is mentették a budapesti zsidóságot
- Megnyílt a Holokauszt 80 emlékév a Dohány utcai zsinagógában
- Sikeres tudós, de sikertelen politikus volt Teleki Pál
- Összetettebb története van a húsvétnak, mint azt először hinnénk
- Végül Svájcban teljesedett ki a híres sorsanalitikus, Szondi Lipót
- A holokauszt áldozataira emlékezünk a mai napon
- A nyilasok halálmenetei után a gettó borzalmai vártak a budapesti zsidóságra
- Rejtő Jenő élete éppen olyan kalandos volt, mint utánozhatatlan regényei szereplőié
- A király sem tudta megfékezni a leprások elleni pogromokat Franciaországban
- Európai nagyhatalom vált Magyarországból III. Béla uralkodása alatt 09:50
- Ma sem tudjuk biztosan, hogyan halt meg Shakespeare 08:20
- Szórakozásnak tekintette a hangversenyt a szigorú nevelésben részesült Menuhin tegnap
- Még a japánok csodálatát is elnyerte az amerikai Hellcat tegnap
- Saját ifjúságának történetét íratta át a Spanyolországot egyesítő Izabella tegnap
- Keserűen vette tudomásul a Szerbia elleni ultimátumot Tisza István tegnap
- Április 27-én kezdődik a Budapest Táncfesztivál tegnap
- Ments másként! – budai tárgyak és történetek címmel nyílik kiállítás a Klebelsberg Kultúrkúriában tegnap