2020. különszám: Egészségünk története
ITT támogathatsz bennünket

Ahogy még Ferenc József látta: a megújuló budai vár

2020. július 27. 16:56 Kulcsár Ádám

A feltámadó Szent István terem

Kiégett, bombatámadás áldozata lett vagy a didergő katonák tüzelték el a téli ostrom napjaiban annak a csodaszép teremnek a berendezéseit, amelynek helyén később a Budapesti Történeti Múzeum kutató- és dolgozószobái, valamint tárolóhelyiségei kaptak helyet.

A valaha volt Szent István terem létrehozását Zsolnay Vilmos kezdeményezte 1897-ben, a terveit Hauszmann Alajos formálta át. A reprezentációra szolgáló, kb. 80 négyzetméteres alapterületű díszterem 5,5 méter magas falait diófából készült burkolat és a Szent Koronát ábrázoló motívumokból összeállított falikárpit fedte, padlóját tölgy- és mahagóniparketta borította. A Tabánra és a Gellért-hegyre néző ablakait aranyhímzéses, színes üvegekkel és hegyi kristályokkal kirakott ablakfüggönyök keretezték, velük szemben Zsolnay pirogránit kandalló állt, amelyet szalongarnitúra vett körül. Olajfestményszerű hatású kerámiaképein az Árpád-ház tagjai jelentek meg.

Berendezését először Thék Endre Üllői úti gyárában, majd az 1900-as párizsi világkiállításon állították fel, két évvel később pedig a Királyi Palotában avatták fel. Főként udvari bálok során használták, de IV. Károly koronázása idején például itt őrizték a Szent Koronát. A helyiség kezdettől fogva látogatható volt, 1904-ben már 30 krajcár fejében bárki beléphetett. A II. világháború során semmisült meg. Bár Budapest ostroma előtt néhány darabját sikerült kimenekíteni, ezeknek végül nyoma veszett.

A Hauszmann-terv részeként a Szent István terem teljes rekonstrukcióját is célul tűzték ki. Mindez nem kis feladat, ugyanis az elképzelések szerint az új terem megszólalásig hasonlítani fog az eredetire. A falat burkoló textilből maradtak fenn mintadarabok, továbbá a korabeli fotók és a szkenneléses mikroszkóp-vizsgálatok is a nemzetközi restaurátorgárda segítségére lesznek. A szakértők ily módon az anyagok pontos összetételével is tisztában lehetnek. A csillárt vagy a bronz falikarokat pedig egy gazdag fakereskedő villája alapján tudják rekonstruálni, amelyet a Szent István terem mintájára alakított ki. A műgonddal kivitelezett, tudományos munkán alapuló replikán 2016 vége óta dolgoznak a szakemberek, előreláthatólag 2021-re lesz újra látogatható.

Védműből királyi kert

A budai várhegy déli részén Luxemburgi Zsigmond idején még egy védmű állt, amelynek zárófalai a Dunáig lenyúlva a királyi flottát védték. Később ágyúöntő műhelyek működtek a területen, amelyet az 1870-es évekre már lakóházak és kertek borítottak be.

1874-ben Ybl Miklóst kérték fel a várhegyen lévő királyi kertek egységesítésére, a rakpart rendezésére, valamint a várba történő közlekedés kidolgozására. Az építészmester tervei alapján végül egy páratlanul impozáns épületegyüttest alakítottak ki. Lépcsős rámpák, nyitott fülkéjű, emeletes pavilonok, csodás díszkert, gloriett, díszkutak, grották tartoztak egykoron hozzá, amelyeket szobrokkal és plasztikákkal díszítettek. A művészi munkálatok kivitelezésében a kor legjelentősebb művészei vettek részt. Érdekesség, hogy itt jelent meg először épületen a Zsolnay-mázas épületkerámia. Az összművészeti alkotás természetes módon integrálta a funkcióját vesztett középkori várfalakat a kerti együttesbe.

Az 1883-ra elkészülő Királyi Várkert Budapest ostroma során súlyos csapást szenvedett. 1945 után a régészeti feltárásoké lett a főszerep, majd műtermek és kiállítások helyszíne lett a kert. Az 1960-as években itt kezdte meg működését a Budai Ifjúsági Park, amelyet 1984-ben be kellett zárni, mert életveszélyessé vált az épületegyüttes.

A Várkert Bazár rekonstrukciója 2011 végén vette kezdetét, amivel egy már leépült műemléket mentettek meg, és hoztak vissza a pusztulásból. Újra van közvetlen kapcsolat a Duna felé, helyreálltak a korabeli kertelemek, és a fejlesztési koncepcióba a mozgólépcsővel és a gyorslifttel egy kis 21. századot is bele tudtak csempészni.

A cikk a Budapesti Fejlesztési Központ Nonprofit Zrt. támogatásával valósult meg.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2020. ősz: Hiúságunk története
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
IV. Károly 1916-os koronázása idején a mára teljesen megsemmisült, ám a Hauszmann-terv részeként rekonstruálandó Szent István teremben őrizték a Szent Koronát
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár