2021. tél: Mesélő naplók
ITT támogathatsz bennünket

A Vurstlitól a Regnum Marianumig: a hajdani Városliget ma már nem látható helyszínei

2021. június 14. 11:52

Mindig izgalmas dolog olyan épületek és egyéb építmények emlékét felidézni, amelyek körül hosszú éveken át pezsgett az élet, majd az idők fordultával teljesen megsemmisültek. A Városligetben több, egykor jelentős létesítmény jutott erre a sorsa. Ezúttal olyan képes levelezőlapokat válogattunk össze, amelyek már nem létező épületeket és ligeti részleteket ábrázolnak. A saját korukban üzleti céllal készült régi képes levelezőlapok az idő fordultával kortörténeti dokumentummá nemesedtek. Bepillanthatunk rajtuk keresztül a múltba. Összeállításunk első részét a Hősök tere ma már nem létező parkjával zártuk. Folytassuk ezúttal egy 1896-os, nagyszerű alkotással, amely azóta is közmegelégedésre működik, de a képeslapon megörökített látvány örökre eltűnt.

Egyszer volt Városliget

Millenniumi földalatti vasút felszíni kijárata a tónál (1896–1973) A földalatti vasút eredetileg a mai Hősök tere sarkánál kibújt alagútjából a felszínre. A háttérben a félig kész Millenniumi emlékmű látható. A mintegy 500 méteres városligeti felszíni szakaszon két megálló fogadta az utasokat. Az első az Állatkert főbejáratánál, a második, amely egyben a végállomás is volt, a Széchenyi Gyógyfürdőnél. Amikor 1970-ben megszavazták a vonalhosszabbítást, a városligeti felszíni szakasz föld alá helyezéséről is döntöttek. A földalatti vasút vonalát 1973-ban úgy hosszabbították meg a Mexikói útig, hogy a teljes 4,4 kilométeres pálya a föld alá került. Nyolc évtized után megszűnt a városligeti felszíni szakasz és ezzel örökre eltűnt a föld alól kibukkanó szerelvények látványa is.

Vurstli (1838–1950) A Városliget leglátogatottabb szórakozóhelye, a Vurstli többször költözött története során. Eleinte a köröndnél, az 1870-es években a Hermina út mentén működött, majd a mutatványosok beljebb húzódtak, az Állatkert közelébe. A Széchenyi Gyógyfürdő 1913-as megnyitása után csupán a fák között szétszórt bódék egy része maradt meg a fürdő mögött. Azokat a mutatványosokat, akiknek bódéi az építés útjában voltak, 1911-ben kőházakba költöztették az Állatkerti körút mentén. Ez a részt nevezték eleinte Külső-mutatványostelepnek. A Vurstli egyesítésére, egyben az utolsó nagy költöztetési akcióra 1926-ban került sor, a Széchenyi Fürdő strandjának kiépítése miatt. Ekkor az összes attrakciót, hintát, játékot beköltöztették végleges helyére, a cirkusz és az Angol Park közé, a már korábban létrehozott Mutatványosok utcájába. Itt ünnepelték meg 1938-ban látványos felvonulással a Vurstli 100. születésnapját, és itt működött egészen 1950-ig, amikor az addigi tulajdonosoktól elkobzott Angol Park és Vurstli összevonásával létrehozták az állami Vidámparkot.

Sió tündér regéje szökőkút (1896–1918, 1931–1945) A látványos „fontaine lumineuse”-t, azaz világító szökőkutat az 1896-os millenniumi kiállításra építették meg. Hétszáz négyzetméteres medencéjében, egy sziklán szoborkompozíciót helyeztek el, amely Sió tündér legendáját ábrázolta Fáy András tündérmeséje nyomán. A legfőbb látványosságot az jelentette, hogy esténként váltakozó színű villanyfénnyel világították meg a négyemeletnyi magasságba feltörő vízsugarat. A szökőkút körül kialakított rózsakert a fővárosiak kedvelt sétálóhelye maradt egészen az I. világháború végéig, amikorra berendezése tönkrement és környékét is elhanyagolták. A főváros 1931-ben jelentős költséggel újra rendbehozatta Sió kútját. A Budapesti Nemzetközi Vásárok központi terén található, világító szökőkút ismét népszerű látványosság lett. A második világháborúban megsérült, és horganyzott lemezből készült szobrait széthordták.

Angol Park (1910–1950) Létrehozása idején hatalmas szenzációnak számított az új szórakozóhely. Amikor megnyílt, bejáratánál ezrek tolongtak, s a legnagyobb attrakcióhoz, az Amerikai vasút nevet viselő hullámvasúthoz csak a testi épség kockáztatásával lehetett eljutni. A tulajdonosokat, Meinhardékat „jobban irigyelték, mint a Rotschildékat, ömlött a sok pénz, bomlott a közönség” az Angol Parkért a korabeli újságcikk szerint. A vállalkozást a középosztály szórakozási igényeihez szabták, így több kiváló, zenés étterem, varietészínpad, lokál, bajor söröző is működött a belépődíjjal látogatható parkban. Itt lehetett először görkorcsolyázni és tele volt a technikai fejlődést képviselő, hirtelen gyorsuló, lassuló, zuhanó és ütköző szerkezetekkel. A két világháború éveiben Nemzeti Park, Hadi Park, Hungária Park néven működött. Így is hasonló sorsra jutott, mint a szomszédságában működő Vursli: 1950-ben államosították és Vidámpark lett belőle.

Magyarok Nagyasszonya templom (1931–1951) Az egykori városligeti templomot az építtető közösség után Regnum Marianumként is gyakran említik. Egy ifjú építész, Kotsits Iván tervezte neoromán stílusban, 1931-ben szentelték fel. Központi terét húsz méter átmérőjű és 25 méter magasságú kupola fedte le, tetején a Szent Koronával. Pincéjében az egyházközösségi életet szolgáló helyiségeket alakítottak ki. A templom a 2. világháborút viszonylagos épségben vészelte át, az 1950-es évek elején azonban a Rákosi-korszakban is példátlan temlomrombolás áldozata lett. A Felvonulási tér kialakítása miatt, a hívők tiltakozása ellenére, megpróbálták a lehető legnagyobb csendben elbontani, de nem bírtak a vasbeton szerkezettel. Ezért felrobbantották a templomot, romjait az altemplomba döngölték. Ma is ott nyugszanak a romok egy kereszttel jelölt halom alatt.

Városligeti tejivó csarnok (20. század első fele) A mai ember számára talán szokatlan, hogy a kertvendéglők és szabadtéri kávézók mellett a kiváló minőségű, frissen fogyasztható tej és a különféle tejtermékek kultusza is helyet kapott a parkban. Az 1882-ben alapított Budapest Központi Általános Tejcsarnok Rt. egyik kioszkja Városligetben működött. A tejivó csarnok kerthelyiségében helyet kapott egy zenepavilon is. Sem a helyéről, sem működésének idejéről nincsenek megbízható adataink. Valószínűleg a margitszigeti tejcsarnokkal párhuzamosan, az 1920-as évek elején hozták létre és a 2. világháború idején pusztult el, hasonlóan más ligeti vendéglátóhelyekhez.

Közlekedésügyi Múzeum épülete (1896, 1899–1954, 1966–2015, majd az újjáépítését követően) Az 1896-os Ezredéves Kiállítás közlekedést bemutató pavilonját 61 méter magas kupolacsarnoka tette igazán egyedivé és impozánssá. A járműkiállítás és a Pfaff Ferenc MÁV-főépítész által tervezett épület akkora sikert aratott, hogy tervezett lebontása helyett kibővítették és állandó Közlekedésügyi Múzeummá alakították. A második világháborúig a Városliget egyik emblematikus építményének számított a park fái közül kimagasló épület. 1944 őszén súlyos bombatalálat rombolta le kupoláját. 1946-ban ideiglenesen helyrehozták a kupola nélkül maradt tetőzetet, de az épület félig romos állapotban maradt még két évtizedig. 1966-ra fejezték be a kupola nélkül maradt csarnok rekonstrukcióját és nyitották meg újra a Közlekedési Múzeumot, mely 2015-ig működött itt. A Liget Budapest projekt keretében ugyanis a közlekedési csarnokot eredeti formájában helyreállítják. Az egykori kupola tehát nem tűnt el örökre, ismét látható lesz a rekonstrukció befejezése után. (x)

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. tél: Mesélő naplók
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
A Vusrtli fénykorának hangulatát idézi fel a Sötczinger szignójú, festett képeslap a sétálgató bakákal és cselédlányokkal, a léggömbárussal, az Állatkerti úton nyüzsgő tömeg között poroszkáló villamosokkal (képes levelezőlap, 1900 körül, magángyűjtemény)A Vurstli „főutcája” az 1910-es években: a járműforgalom elől oszlopokkal elzárt Mutatványosok utcája. Bejáratánál, balra, a ma is álló körhinta épület, mögötte a Feszty-körkép hatalmas pavilonja (képes levelezőlap, az Állatkert archívumából)Az 1904-ban kiadott képeslap városligeti vízesésnek nevezi a szökőkutat. Ez közérthetőbb elnevezés, mint Sió tündér emlegetése, akiről valójában senki nem tudta, hogyan és miért került a Ligetbe (Brück & Sohn Kunstverlag kiadása, 1904, magángyűjtemény)Az 1931-től ismét működő világító szökőkút esti pompájában (Karinger Budapest kiadása, 1930-as évek, magángyűjtemény)Az Angol Park belső sétánya, balra az Elvarázsolt kastély, jobbra hátul pedig feltűnik az Alpesi Falu homlokzata (képes levelezőlap, magángyűjtemény)1928-ban adták át az Alpesi Falu új, hatalmas épületét, ahol egy időben több mint 1600 vendéget tudtak kiszolgálni.  A bajor sörözőket idéző csarnok színpadán esténként fergeteges műsor szórakoztatta a közönséget: akrobaták, zenebohócok, és persze táncosok léptek fel, jól megfért egymás mellett a tangó, a kán-kán és a csárdás. A reklámképeslapon a hatalmas építmény tervezőinek, kivitelezőinek nevét is olvashatjuk (reklám levelezőlap, magángyűjtemény)A szép nyári estéken megteltek az Angol Park vendéglőinek teraszai, mindenfelé szólt a zene (képes levelezőlap, magángyűjtemény)A Magna Hungarorum Domina plébánia templom külső képe – ez a felirat olvasható az 1930-as években készült képeslap hátoldalán. A templom a Damjanich utca tengelyében állt, bejáratával az Aréna út (Dózsa György út) felé nézett (képes levelezőlap, magángyűjtemény)Ma már kevesen tudják, hogy a Városligetben tejivó csarnok is működött, kerthelyiségében zenepavilonnal (Pallas kiadása, 1928, magángyűjtemény)Az Ezredéves Kiállításra megjelent első magyar képes levelezőlap sorozat Közlekedési csarnokot ábrázoló lapja (Magyar Királyi Posta kiadása, 1896, magángyűjtemény)A Közlekedésügyi Múzeum épülete a jellegzetes kupolával az 1900-as évek elején (képes levelezőlap, magángyűjtemény)Az 1912-ben készült felvételen épp elhagyja egy Andrássy út felől érkező magányos motorkocsi az alagutat (Brück & Sohn Kunstverlag kiadása, 1912, magángyűjtemény)

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár