A véltnél jóval kisebb flottával vágott neki V. Henrik az agincourt-i ütközetnek

A kutatásról a brit tudósok a csata közelgő 600. évfordulója tiszteletére Háború a szárazföldön és a tengereken címmel megrendezett southamptoni konferencián számoltak be. A 12 ezer katonát szállító angol flotta 1415. augusztus 11-én hajózott ki Solentből és a mai Le Havre mellett lévő Chef de Caux felé vette az irányt.

A több mint két hónappal később megvívott ütközetben, amelyben az angolok bravúros győzelmet arattak a többszörös túlerőben lévő franciák ellen, a szigetországi csapatokat V. Henrik (1413-1422) vezette, míg ellenfeleik Charles d'Albret főhadparancsnok és Jean La Maingre marsall irányítása alatt harcoltak. Az általánosan elfogadott becslések szerint az angol flotta másfélezer hajót számlált. Craig Lambert, a Southamptoni Egyetem adjunktusa a korabeli kincstári beszámolókat áttanulmányozva úgy véli, hogy V. Henrik legfeljebb 650 hajóval rendelkezett.

A brit történész ugyanakkor cáfolta azokat a nézeteket, amelyek szerint a hajóhad túlnyomórészt külföldi hajókból állt, kutatásai alapján arra a következtetésre jutott, hogy gerincét angol hadihajók alkották. Emellett Craig Lambert azt is bizonyította, hogy a flotta szerepe nem korlátozódott a csapatszállításokra. A hajóraj egy sor gondosan megtervezett műveletet hajtott végre az angol partvidék megvédése és a gyülekező seregek biztonságának érdekében." A történészek általában alábecsülik a hajóraj szerepét. Kutatásaimmal a tengeri műveletek tényleges méreteit és jelentőségét kívántam feltérképezni" - fogalmazott a brit történész.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

11. A kiegyezéshez vezető út, a kiegyezés tartalma és értékelése
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• Véreskezű zsarnokból Ferenc Jóska – hét évtized „a birodalom első hivatalnokaként”
• A Magyarországgal való kiegyezés felé mozdította el Bécset a königgrätzi vereség
• Külpolitikai kudarcok kényszerítették Bécset a Kiegyezésre
• Deák Ferenc tollba mondta a húsvéti cikket, hogy kézírását se ismerjék fel
• Ferenc József is fogadta az 1849-ben jelképesen felakasztott Andrássyt
• 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
• Egyenes út vezetett a kiegyezéstől Trianonig? – az 1867. évi alku 150 év távlatából
• Kossuth a bukás biztosítékát, mások az ország aranykorát látták a Kiegyezésben
• Megoldódott Sisi koronázási fotóinak rejtélye