2020. nyár: A magyar film 30 felejthetetlen pillanata
ITT támogathatsz bennünket

A Városligeti-tó különleges építményei az évtizedek során

2020. július 15. 14:39

Nem a 2017-es vizes világbajnokság volt az első alkalom, amikor különleges építménynek adott helyet a Városligeti-tó. Elődeink már a 19. században rájöttek, hogy kiváló rendezvényhelyszín  a könnyen megközelíthető, gyönyörű fekvésű vízfelület. Ráadásul télen is kiválóan használható, amikor mindenütt jég borítja.

jégünnepély
Az 1893-ban megrendezett, nagyszabású jégünnepély díszlete a tóra épített hatalmas jégvár volt. A Vasárnapi Újság tudósítása szerint a várkisasszony aranyos szánját több száz fős, középkori jelmezbe öltözött kíséret követte.

Az 1890-es évektől látványos jelmezes mulatságokat rendeztek a befagyott Városligeti-tó jegén. A jégünnepélyek forgatókönyve a következő volt: több száz egyleti tag közreműködésével, hóból, jégből díszleteket építettek, majd előadtak egy jégre komponált, nagyszabású, látványos mesét. Az egyleti tagok 1893-ban egy farsangi történetet adtak elő. A történet szerint a karnevál hercege kiszabadította a jégvárban raboskodó szíve hölgyét, Schönfeld Vilma kisasszonyt, majd az egybekelést nagyszabású báli forgataggal ünnepelték.

Az 1896-os millenniumi kiállításon több építményt is elhelyeztek a városligeti tavon. A vízből kiemelkedő, cölöpökre épített ős-halászat pavilonjában Herman Ottó gyűjtése alapján ismerhették meg a látogatók az ősfoglalkozásokat, köztük kiemelten a halászat eszközeit. A tó másik oldalán egy csónakokra erősített, ideiglenes pontonhíd vezetett a Honvédség pavilonjához. A kiállítás idejére egy hajókikötőt is létesítettek a tavon, ahonnan sétahajók indultak.

A milllenniumi kiállításhoz hasonló pompájú, hatalmas katolikus rendezvény színhelye volt a főváros 1938-ban. A 34. Eucharisztikus Világkongresszuson több mint félmillió hazai és külföldi zarándok vett részt. A központi ünnepségek helyszínéül az erre az alkalomra lekövezett Hősök terét választották. A tér szomszédságában elterülő Városligeti-tóra mesterséges szigetet építettek, az ott elhelyezett széksorokról sokezren kísérhették figyelemmel az ünnepi eseményeket.

A Városligeti-tó sporttörténelme is igen gazdag. 1895 és 1963 között négy alkalommal rendeztek a ligeti jégpályán műkorcsolya világbajnokságot (1909, 1929, 1935, 1939) és négy alkalommal Európa-bajnokságot (1895, 1909, 1955, 1963). Mindegyik világversenyre alaposan beépítették a tavat. A jégpálya köré lelátókat emeltek a közönségnek, öltözőket, melegedőket és technikai helyiségeket alakítottak ki a tó területén.

Az 5600 négyzetméteres, gépi hűtésű műjégpálya 1926-ra készült el.  Ettől kezdve egymást követték a nézők tömegeit vonzó, rangos hokimérkőzések is a tavon. 1926-ban a Liget jégkorong Európa Bajnokságnak adott otthont, 1936-ban pedig a világhírű kanadai hokiválogatott játszott itt népes közönség előtt.

A 2. világháború után beköszöntő, új történelmi korszakban sem maradt beépítetlen a vízfelület. Az 1960-as években a Budapesti Nemzetközi Vásár egyik népszerű kiállítási helyszíne volt a tó. A Ganz Hajógyár a Vajdahunyadvár elé építette kör alakú pavilonját, melyhez a vízből alig kiemelkedő, cölöpökön álló gyalogjárón lehetett eljutni. A hajógyári pavilon több éven át működött.

A 21. századba átugorva: 2001-ben magyar művészek alkotásait láthatta másfél hónapig a közönség a tó vizén. 2011 májusában pedig a Szépművészeti Múzeum szervezésében, nemzetközi projektként valósult meg az Art on Lake (Művészet a tavon) vízi kiállítás. A vízben elhelyezett, úszó vagy a tó medrébe rögzített műalkotások több hónapon keresztül láthatóak voltak a hídról, a sétányokról, és körbe is csónakázhatták őket az érdeklődők.

2014-ben a Városligeti-tó medrébe épített platformon zajlott az Art Moments (AMS) elnevezésű közép-európai vizuális művészeti fesztivál. A vízzel körülvett rendezvényterületen helyet kapott a Városliget történetét bemutató, ötletes kiállítás is, melyet a nézők belülről, az alagútszerű folyosón végighaladva, vagy kívülről, az idővonalra fúrt lyukakon „kukkolva” is megtekinthettek.

A 2017-ben zajlott budapesti vizes világbajnokságnak a Dagály Úszó Aréna mellett több különleges helyszíne is volt. A szinkronúszók a Városligetben kápráztatták el a helyszínre látogató közönséget. A televíziónézők pedig világszerte a festői háttérként szolgáló Vajdahunyad várával láthatták a közvetítést a versenyről.

A tó medrében két mobil medencét építettek föl, melyek közül a kisebb egy 25 méteres bemelegítő medence volt, a nagyobb pedig egy 50x25 méteres, 3 méter mély versenymedence, mely 3750 köbméter vizet fogadott magába. A nézőtérrel együtt ez az eddigi legnagyobb építmény a Városligeti tavon.

Lovas Dániel teljes cikke, valamint a képek forrásai itt találhatók.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2020. nyár: A magyar film 30 felejthetetlen pillanata
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár