A Városliget mellé tervezték a Hungaroringet, de végül Mogyoródra került a száguldó cirkusz
2024. szeptember 10. 15:05 Múlt-kor
A Formula–1 vezetője, Bernie Ecclestone az 1980-as évek elején úgy gondolta, hogy az „ízig-vérig kapitalista” vándorcirkuszt megismerteti a vasfüggöny túloldalával is. Moszkva túl szürke volt Ecclestone-nak, Budapest viszont annyira lenyűgözte, hogy első körben a fővárosi állatkert lakóit is nyári szabadságra küldte volna a futamok idejére. Budapest végül kihátrált, de 1985. szeptember 10-én Londonban aláírták azt szerződést, amely utat nyithatott a száguldó cirkusz Mogyoródra érkezésének.
Riccardo Patrese, a Brabham-BMW csapat versenyzője az első magyar nagydíjon . (Kép forrása: Fortepan / Urbán Tamás)
Korábban
Bernie Ecclestone, a Formula–1-es versenyeket irányító cégcsoport direktora az 1980-as évek elején a fejébe vette, hogy az általa irányított, az autósport csúcsát jelentő versenysorozatot, a világ olyan, a nyugati szemnek „egzotikusnak” tűnő szegleteibe is eljuttatja, ahol az eddig még nem mutatkozhatott be. A brit üzletember a vasfüggönyön túlra tekintett.
Ecclestone terveiben Jugoszlávia, Kína, de legfőképpen Moszkva szerepelt, és 1982-ben, amikor a Szovjetunió autószövetségének főtitkára meghívta, rögvest ellátogatott a szovjet fővárosba. Ecclestone-nak azonban szürkének és komornak tűnt Moszkva, egyedül a Vörös térben látott fantáziát. Ehhez azonban fel kellett volna szedni a macskaköveket, amelyet a szovjet fél elutasított. Ekkor javasolta a Brazíliában élő üzletember, Rohonyi Tamás a Formula–1 irányítójának, hogy nézze meg Budapestet.
Rohonyi felvette a kapcsolatot a Külügyminisztériummal, és a Formula–1-es verseny megrendezésének lehetőségeiről érdeklődött. Az illetékesek nem tudtak mit kezdeni a kialakult helyzettel, hiszen rendkívül unikális volt az a jelenség, hogy egy nyugati cég a szocialista Magyarországra üzleti szemmel tekintsen, ráadásul egy „kapitalista” sporteseményt népszerűsítsen.
Pályakarbantartók az első magyar nagydíjon (Kép forrása: Fortepan / Urbán Tamás)
Rohonyi üzenete ily módon kézről kézre járt, végül az Országos Testnevelési és Sporthivatal a Magyar Autóklubbal egyetemben felkarolta az ügyet. 1983-tól Bernie Ecclestone évente ellátogatott Magyarországra tárgyalni. A Formula–1 urára óriási hatást gyakorolt a magyar főváros. Rohonyi erre egy televíziós interjúban, így emlékezett vissza: „Felmentünk a várba és ő lenézett és azt mondta, hogy hát ezt miért tartják titokban. Ez egy csodálatosan szép város, csináljuk meg itt a versenyt.”
Ecclestone elhatározásán túl a politikai vezetést is meg kellett győzni. Meglepő módon a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága igent mondott a száguldó cirkuszra. A döntéshozók átlátták, hogy itt nemcsak egy egyszerű autóversenyről folyik a vita: egy ilyen magas rangú sportesemény megrendezésének egyéb pozitív gazdasági, turisztikai és politikai hozadékai is lehetnek.
A sajtóközpont (Kép forrása: Fortepan / Urbán Tamás)
Ne felejtsük el azt sem, hogy a Szovjetunióban éppen 1985-ben startolt a szocialista állam gazdasági stagnálását megszüntetni hivatott gazdasági és társadalmi reformcsomag, a peresztrojka. A Mihail Gorbacsov által irányított folyamatot kihasználva a magyar vezetés meglepően gyorsan és ésszerűen lépett, kiskaput nyitott a nyugat felé.
Ecclestone első körben a Városligetben szeretett volna futamot rendezni. Egy anekdota szerint amikor elmondták neki, hogy az autóversennyel járó iszonyatos zaj valószínűleg nagyon megzavarná a fővárosi állatkert lakóinak nyugalmát, az üzletember nemes egyszerűséggel azt javasolta, hogy a „versenynapokon elvihetnék az állatokat nyaralni valahová”.
Felfokozott hangulat a boxutcában (Kép forrása: Fortepan / Urbán Tamás)
A Fővárosi Tanács ezt az opciót elutasította, így más helyszín után kellett nézni. A választás a Budapesthez közeli Mogyoródra esett, noha a pálya építésének gondolata nem nyerte el a falubeliek tetszését, akik nem akarták, hogy az idilli tájat tönkretegye a száguldó cirkusz benzingőzös, zajos világa. A politikai vezetés azonban – miután Ecclestone sem látott semmi kivetnivalót a helyszínben – döntött, és elkezdődött a Mogyoródhoz tartozó földek felvásárlása.
Rajtrácslányok Mogyoródon (Kép forrása: Fortepan / Urbán Tamás)
A döntést a Formula–1-es futam rendezéséről és a pályáról 1985. szeptember 10-én Londonban szentesítették. A magyar fél és a FOCA (Formula–1-es gyártók és Konstruktőrök Szövetsége) elnöke, Bernie Ecclestone között létrejött megállapodás 1986 és 1990 között öt futam rendezését tette lehetővé Mogyoródon. Történelmi pillanat volt ez a száguldó cirkusz keleti nyitásában.
A pályát 1986. június 15-én a Drapál János motoros emlékversennyel avatták fel (Kép forrása: Fortepan / Urbán Tamás)
A szerződés aláírása után a magyaroknak kevesebb, mint egy éve volt, hogy felépítsék a pályát a hozzátartozó infrastruktúrával együtt, valamint felkészüljenek a verseny megrendezésére. A Hungaroringet 1985. október 1-jén kezdték építeni, és rekordidő, mindössze nyolc hónap alatt sikerült befejezni. A pályát 1986. június 15-én a Drapál János motoros emlékversennyel avatták fel, és ugyanezen év augusztus 10-én több mint 200 ezer néző előtt elstartolhatott az első magyar nagydíj, amelynek győztese a brazil Nelson Piquet lett.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
1. Mezőgazdasági és ipari termelés, kereskedelem a középkorban és a kora újkorban
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- Valóban összeomlott a holland gazdaság a 17. századi tulipánmánia után?
- Mekkora volt a 17. századi holland tulipánmánia okozta pénzügyi összeomlás?
- A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
- A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
- Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
- Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
- Az amerikai őslakosok tömeges pusztulása is hozzájárult a kora újkori „kis jégkorszakhoz”
- Létezett-e a középkorban „turkáló”?
- Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
- Magyarországon a szabadságért, Amerikában az egységért harcolt Számwald Gyula 20:20
- Európaiként az elsők között tette meg a mekkai zarándoklatot Germanus Gyula 17:05
- Versenyeztek a nagyhatalmak a német tudósokért a 2. világháború után 14:20
- Ágyúkkal támogatta Ganz Ábrahám a magyar szabadságharcot 09:50
- A magyarországi hódítás volt I. Szulejmán szultán utolsó nagy vállalkozása 09:05
- Imre herceg sírjánál már az elhunyta után számos csoda történt tegnap
- Gerillaharcot vívtak a mecseki láthatatlanok a szovjetek ellen tegnap
- Bővelkedett szokatlan választásokban az amerikai történelem tegnap