A varázsitaloktól a tömegpusztító fegyverekig: hat kevéssé ismert tény az ókori görögökről
2018. augusztus 23. 17:02 Múlt-kor
Az ókori Görögország a modern nyugati kultúra bölcsője, és a történelem egyik legtöbbet kutatott területe. Fennmaradt írásos és tárgyi emlékeinek köszönhetően igen sokat tudunk erről a civilizációról, mindezen információ azonban nem feltétlenül ismert széles körben. Alább olvasható hat tény, amelyről ritkán esik szó a mindennapokban.
Korábban
Lehetséges, hogy Homérosz nem is létezett
Ki volt Homérosz? Az epikus költő, akinek nevéhez az Íliászt és az Odüsszeiát társítjuk, a legtöbb feltételezés szerint a Kr. e. 8. században élhetett, azaz nagyjából 500 évvel az általa leírt események kora után. Egyáltalán nem biztos azonban, hogy a két költeményt egyetlen ember szerezte, és hogy az illetőt vagy a több szerző valamelyikét valóban Homérosznak hívták. Tizenkilenc település, illetve sziget szerte az ókori Görögország területén állítja, hogy Homérosz oda valósi volt, köztük Athén és Kiosz is. A legerősebb „esélyesnek” a legtöbben Szmirnát (a mai törökországi Izmirt) tartják.
Homéroszt általában egy szakállas, vak férfiként ábrázolják. Híres költeményei egy olyan hagyományt követnek, amelyben az énekes-költők évszázadokon át szájról szájra adták át a legendákat és a múlt izgalmas eseményeit. Ha Homérosz valóban létezett, éppen a megfelelő időben élt ahhoz, hogy hasznát vegye az újonnan megjelent görög ábécének, és talán az írnokok szolgálatainak is, hogy megörökítse költeményeit.
Hagyatéka iránt töretlen az érdeklődés – mind az Íliász, mind az Odüsszeia nyomai rendszeresen felbukkannak a modern irodalomban is. Az Odüsszeia nagy hatással volt James Joyce „Ulysses” című regényére (maga az Ulysses az Odüsszeusz név latin változata), míg Akhilleusz története az Íliászból felfedezhető J.R.R. Tolkien egyik korai művében, a „Gondolin bukásában”. A Coen-fivérek 2000-es filmje, az „Ó testvér, merre visz az utad?” szintén sokat köszönhet Homérosznak, nem beszélve az Íliász eseményeit közvetlenül feldolgozó 2004-es Trója című filmről.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Hitler
- Lecserélte a francia forradalom jelszavait a németekkel kollaboráló rezsim
- Újabb lépés a diktatúra felé: a Reichstag felgyújtása
- A holokauszt áldozataira emlékezünk a mai napon
- Megújulva, múzeumi kiállítótérként adták át az egykori levéltár épületét Kaposváron
- Hitler legbelső titkait is elárulta a szövetségeseknek korábbi bizalmasa, „Dr. Sedgwick”
- Nemcsak információs küzdelemben, tűzharcban is alulmaradtak a sörpuccs kirobbantói
- Perceken múlt, hogy elkerüljük a második világháborút
- Mondvacsinált „provokációra” válaszul kezdődött el a második világháború
- Mit érhetett volna el valójában a Valkűr-hadművelet sikere?
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc 20:20
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla 17:05
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt 13:20
- Az 1848–49-es forradalom és szabadságharchoz kapcsolódó emlékhelyeket keresnek 11:20
- A húsvéti felkelés az első lépést jelentette az ír függetlenség felé 09:50
- Az elsők közé tartozott Európában a magyar alapítású Szent György Lovagrend 09:05
- A hagyomány szerint halálában is összekapcsolódott Shakespeare és Cervantes tegnap
- Szenvedéllyel teli tájakat ábrázolt festményein William Turner tegnap