Életét a természet bemutatásának, majd védelmének szentelte David Attenborough
2021. május 8. 08:44 Múlt-kor
Korábban
Természetfilmek és tanúvallomás
Az Élet a Földön 1979-ben jelent meg, majd ezt követően teljesedett ki a sikerszéria, melynek epizódjai a korabeli természetfilmezés szakmai csúcsát jelentették. Néhány példa közülük az Élet a fagyban, A madarak élete, Az emlősök élete vagy Az élet megpróbáltatásai. Az alkotások úttörők voltak a természetfilmezés történetében és még tudományos berkekből is elismerték a műsorok kiemelkedő ismeretterjesztő szerepét.
Ennek fényében talán nem meglepő, hogy a legendás Dian Fossey is megengedte a stábnak, hogy lefilmezzék a kutatócsoport napi munkáját a hegyi gorillákkal. Az élet megpróbáltatásai elsőként jelenített meg olyan filmkockákat, amelyek bemutatják a gyilkos bálnák fókavadászati szokásait vagy a csimpánzok „kolobusz-hajszáit” (utóbbit magyarul zászlós farkú majomnak is nevezik).
Az egyre tapasztaltabb Attenborough egyszerre több projekten is tudott dolgozni, így a saját filmjei mellett egyre több narrációt vállalt: A természet világa vagy a BBC Vadvilág sorozatát. További fontos állomás az ismeretterjesztés egyre bővülő palettáján A kék bolygó című sorozat, amely elsőként mutatott átfogó képet a vízalatti világ csodáiról.
A 2000-es évektől fogva a dokumentumfilmjeinek és természettudományos sorozatainak hangsúlya a természetvédelem irányába tolódott el. A 2000-es Látlelet a Földről című sorozat már ennek az új hangnak volt az előfutára, az elmúlt 20 évben a főbb témák között elsősorban a globális felmelegedés, a túlnépesedés és a veszélyeztettet fajok szerepeltek.
Talán évtizedek munkájának a tetőpontja a tavalyi évben a Netflixen bemutatott Egy élet a bolygónkon című film, mely nem elsősorban amiatt vonul be a filmtörténelembe, mert először láttunk rozmárokat sziklákról lezuhanni, hanem Attenborough tanúvallomásáról, aki sok évtizeden keresztül megfigyelhette, ahogy az emberi tevékenység összezsugorítja az immár tőlünk függő növények és állatok élettereit. A kényes témákra – hogyan kell megváltoznunk, hogy élet maradjon a Földön – ugyan bizonyossággal ő sem válaszolhatott, de jelezte az utókornak: van remény, viszont már az utolsó órában vagyunk.
Attenborough ma is aktív, az interjúvolók kérdéseire, akik visszavonulását firtatják, így válaszol: „Ha szenet bányászva keresném a kenyerem, nagyon örülnék, ha abbahagyhatnám. De én nem ezt az utat járom. Felfedezhetem a világot és mesés dolgokat látok. Szerencsés ember vagyok.”
2014-ben a Televisualnak adott interjújában kijelentette, hogyha ma lenne kezdő, szinte nem lenne esélye, hogy munkát kapjon: „Azért kaptam munkát, mert senki nem akart 1954-ben természettudományos műsorokat készíteni. Ha most felkerülne egy hirdetés, hogy egy lelkes fiatalt keresünk, aki a Serengeti oroszlánjait filmezné, akkor 5000 olyan jelentkező adná le pályázatát, akik legalább annyira képzettek, mint én.”
Valóban szerencsés ember, mert kvalitásait egy olyan ügy szolgálatába állíthatta, amely életpályájának kezdetén még „tabula rasa” volt. Kommunikációs és oktatói képességének köszönhetően kiteljesedett, korunk egyik legjobb műsorkészítőjeként tartjuk számon. Gyerekeket megszólító ismeretterjesztő projekteket patronál, nevét világszerte ismerik.
Amikor a National Geographic 2008-ban arról kérdezte, hogyan vált ennyire ismertté és elismertté, egy frappáns, de rövid választ adott: „Azért, mert örökké a munkámnak éltem és a közönség azt láthatta, hogy mindig újra felbukkanok.”
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
- A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
- Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
- Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
- Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
- A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
- Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
- Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
- Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?
- Kiállításokkal és interaktív programokkal emlékeznek meg Kőrösi Csoma Sándorról Indiában 11:20
- Máig számos rejtély övezi a Húsvét-sziget hatalmas szobrait 09:05
- Egy legenda szerint a mai napig segíti a diákokat Lorántffy Zsuzsanna tegnap
- Szeretett zenélni, de a fizika húrjain Einstein szebben játszott, mint a hegedűjén tegnap
- A Borisz Godunovot állítja színpadra a Magyar Állami Operaház tegnap
- Országszerte számos programmal készül régizenei évadában a Haydneum tegnap
- A Budapest arculatát is meghatározó norvég építészre emlékeztek tegnap
- Orvosnak tanult, de az írói pályán vitte sikerre Németh László tegnap