A szovjet házi oroszlánoktól a hódító Hannibálig – ezek voltak a hét legizgalmasabb cikkei

Gyomorforgató tömeglátványosság volt a francia királyok merénylőinek kivégzése

„Ez nehéz napnak ígérkezik” – mondta a legenda szerint a párizsi Gréve téren felállított vesztőhely felé tartva a XV. Lajos elleni meghiúsult merénylet elkövetője, Robert-François Damiens. Ekkor még fogalma sem volt, mennyire.

A jezsuitáktól elbocsátott, feltételezhetően mentális zavarokkal is küzdő férfi 1757. január 5-én késő délután egy zsebkéssel sebesítette meg XV. Lajos francia királyt. Az elfogott Damiensnek már a börtönben is pokoli kínokat kellett átélnie. Vallatói válogatott kínzóeszközök segítségével próbálták kiszedni belőle nem létező társai nevét. Annyira kétsége volt esve, hogy a nemi szervének letépésével kívánt öngyilkosságot elkövetni. Sikertelenül. Két és fél hónappal később elérkezett élete utolsó napja. A kivégzésére hatalmas embersereg érkezett, ám amilyen pokoli kínokat át kellett élnie a bűnösnek, attól sokan elájultak.

Jules Verne több jóslata is félelmetesen pontosan vált valóra

Ha ma öntudatra ébredt robotokról vagy éppen a csillagközi utazás lehetőségéről hallunk, egyszerre tölt el bennünket a hitetlenség, a kíváncsiság és a „mi van, ha valóban így lesz?” gondolata. Hasonló érzés foghatta el a 19. század emberét is, aki a természettudományok és a technológiai újdonságok iránt szenvedélyesen rajongó Jules Verne regényeit bújta.

Könyveiben valamiféle villamosságról, tengeralattjárókról, holdutazásokról, elektrosokkoló fegyverekről, felhőkarcolókról, belső égésű motorokkal hajtott autókról, legkondicionáló berendezésekről, mágneses vonatokról vagy éppen hálózati rendszereken át továbbított üzenetekről olvashattak már másfél évszázaddal ezelőtt is. A nagy tudással felvértezett – és kétségtelenül jó fantáziával megáldott – író könyveit most, a XXI. században kezünkbe véve könnyen olyan érzésünk támadhat, mintha Verne valóban képes lett volna előre látni azt, hogy milyen irányba halad az emberiség fejlődése.

Tragédiák sorába torkollott az oroszlánokat házi kedvencként tartó szovjet család története

Nyina Berberova és lánya, Jeva az állatkertben jártak aznap, és felfigyeltek egy nemrég született, ám láthatóan beteges oroszlánkölyökre, akivel anyja nem törődött, és igen rossz állapotban volt. A nő és lánya meggyőzték – egy állatorvos ismerős közbenjárásával – az állatkert vezetését, hogy adjanak a kicsinek egy második esélyt az életre, és engedjék nekik hazavinni a kölyköt.

A kisoroszlán az angol King (Király) nevet kapta, és – mivel egészen kis korától az emberekhez és a lakáshoz volt szoktatva – kiválóan beilleszkedett a Berberov-családba. A később filmsztárrá váló, valóban szelíd vadmacskának azonban tragikusan ért véget földi pályafutása. Utóda, második King már korántsem volt olyan szelíd teremtés, élete elődjéhez hasonlóan, golyóval ért véget.

Mi állította meg Hannibált Róma kapuinál?

A Trasimenus-tavi csata során, Kr. e. 217-ben az ókor egyik legnagyobb hadvezére tönkreverte Róma hadait. Az örök város lakói pánikban voltak, mindenki attól tartott ugyanis, hogy a pun hadvezér következő célpontja az otthonuk lesz. Hannibál seregének ekkor már csak 80 mérföldet kellett volna megtennie, hogy elérje Rómát. Ez kevesebb, mint tíz napi menetelésnek felel meg. Ekkoriban jelentős római katonai erő már nem állt a pun hadvezér útjában, így minden adott volt ahhoz, hogy az utolsó csapást is bevigye a köztársaságnak. A hadvezér azonban ekkor megtorpant.

Több mint kétezer éve foglalkoztatja a történészeket, hogy mi lehetett az oka annak, hogy a karthágói hadvezér ahelyett, hogy megadta volna a kegyelemdöfést a köztársaságnak, Róma előtt meghátrált. Bár a legtöbben úgy vélik, Hannibálnak egyszerűen nem voltak meg a megfelelő eszközei ahhoz, hogy az örök várost is bevegye, vannak, aki szerint egészen más okok állnak a háttérben.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód

• Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
• Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
• Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
• A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
• Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
• Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
• 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
• A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe
• Ostromok és újjáépítések kísérik végig a Vigadó történetét