A repülés pionírjai, légi akrobaták, vakmerő utasok – kétszáz éve röpködnek légballonok a Városliget felett
2021. február 9. 15:51 Lovas Dániel
Korábban
Légi attrakciók az Állatkertben
1880-as évek. Budapest nyüzsgő nagyvárossá válásának időszakában az osztrák Viktor Silberer (1846–1924) felszállásait többször is megcsodálhatták a magyar főváros lakói. A repülés úttörői között számon tartott bécsi léghajós híres légballonjával, a Vindobonával 1883-ban a polgári lövölde kertjéből emelkedett a levegőbe, kosarában az első magyar női léghajóutassal. 1886-ban pedig a városligeti Állatkertben tartott légi bemutatót. De hogyan vált légballonok felszállóhelyévé a pesti Állatkert?
Az előzményekhez tartozik, hogy 1873-ban Serák Károly nagyabonyi gazdálkodót nevezték ki az anyagi gondokkal küzdő Állatkert igazgatójának. Serák a bevételek növelésére igyekezett minél több szenzációs, közönségcsalogató látványosságot hozni az intézménybe. A nézők tömegeit vonzó attrakciók közé tartozott – a kötéltáncosokhoz, egzotikus népcsoportokhoz hasonlóan – a repülés is.
A Vindobona egyike volt a kor legnagyobb légballonjainak. Gömbjének átmérője feltöltve elérte a 15 métert, térfogata a 14 ezer köbmétert. Feltöltése egy vastag gázcső segítségével több óráig tartott. A hatalmas léggömböt közönséges világítógázzal töltötték fel, ami nagyjából fele olyan könnyű, mint a levegő. A Vindobona a kosarában a kapitány mellett több utast is képes volt magával vinni. Az első felszállások közönségsikere nyomán Serák igazgató rendszeressé tette a légi bemutatókat az Állatkertben.
Így került sor az 1880-as évek közepén Miss Leona Dare (1854–1922) egyedülálló mutatványára is, amellyel a jamaicai születésű artistanő bejárta a világot: fogaival kapaszkodott a léggömbről lógó kötélbe, így emelkedett a magasba, majd a levegőben bemutatott artistaprodukció végén ejtőernyős ugrással ért földet.
Az állatkerti ejtőernyős ugrások közül nem mindegyik volt sikeres. Akadt olyan ugró, aki egy ligeti fa tetején akadt fenn. Egy hiányos öltözetű artistahölgy pedig a közeli, István úti Szent Szív Zárda kertjében landolt, alaposan ráijesztve a békésen kertészkedő apácákra.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
9. Demográfiai változások Magyarországon 1945-től
II. Népesség, település, életmód
- Propagandakampánnyal sem tudtak sok magyarországi szlovákot rávenni a Csehszlovákiába költözésre 1946-ban
- Hiába tiltakoztak sokan, több tízezer magyarországi németet telepítettek ki a kollektív bűnösség elve alapján
- Szinte bárki felkerülhetett a kitelepítendők listájára Rákosi alatt
- Magyarok is települtek át „szlovákként” Csehszlovákiába a lakosságcsere keretében
- Megérdemelték a kitelepítést a németek?
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata 09:50
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet 09:05
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc tegnap
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla tegnap
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt tegnap
- Az 1848–49-es forradalom és szabadságharchoz kapcsolódó emlékhelyeket keresnek tegnap
- A húsvéti felkelés az első lépést jelentette az ír függetlenség felé tegnap
- Az elsők közé tartozott Európában a magyar alapítású Szent György Lovagrend tegnap