A rejtett üzenetektől a kegyetlen spártaiakig – ezek voltak a hét legérdekesebb cikkei

Hét alkotás meglepő rejtett üzenettel

Számos művész rejtett el kódolt üzenetet, titkos utalást a művein, amelyeken nem egyszer lehet találni kétértelmű részleteket is. A középkor egyik legérdekesebb alkotása, a bayeux-i kárpit a normann hódítás előkészületeit és az 1066-os hastingsi csata lefolyását ábrázolja. Az alkotás nagy részén sokszor csak átfutnak az érdeklődők, pedig, ha tüzetesebben megvizsgálnák, kifejezetten mulatságos részletekre bukkanhatnának. Többségük rejtett jelentéssel bírhat, ám ezeket meglepően kevés alkalommal tudták eddig megfejteni. Például fogalmunk sincs, miért harcol rajta egy lovag egy fához kötözött medvével, vagy hogy egy ismeretlen férfi miért mutogatja büszkén a férfiasságát az egyik történetsávban.

Giotto di Bondone, a korai reneszánsz egyik legfontosabb alakja a XIII. század végén festette meg a Szent Ferenc földi maradványai fölé emelt assisi bazilika híres freskóit. Több mint hét évszázadnak kellett eltelnie, mire felfedezték, hogy a felhő szélébe egy ördögalak van pingálva. Számos titka van a híres Arnolfini házaspár című festménynek, a Mona Lisának, de Domenico Ghirlandaio reneszánsz mester Madonnája mellett is felbukkan egy különös szereplő. Az Amerikai gótika című munka pedig igen vészjósló utalást hordoz magában. Híres alkotások rejtett titkait itt találja.

Bűnbeesés nélkül

Amikor Marilyn Monroe és Arthur Miller először találkozott 1951-ben az Annyi idős vagy, amennyinek érzed magad című film forgatásán, egymás iránti érdeklődésük azonnal feltámadt. Miller viszont akkor még első feleségével, Mary Slatteryvel élt, két gyermekük is született. A férfi bár nem bírta elképzelni, hogy kizárja Marilynt az életéből, a házasságának semmiképp sem akart véget vetni. Így aztán a Los Angelesben élő Monroe és a New York-ban dolgozó Miller plátói szerelmi levelezésbe kezdett egymással. Miután Monroe elvált Joe DiMaggiótól és New Yorkba költözött, már nem volt visszaút.

A közeli ismerősök szerint kezdetben hatalmas volt a szerelem annak ellenére is, hogy a média és a közönség elutasítóan reagált a kapcsolatra. A sajtó gúnyolódva „Tojásfej” (a baloldali értelmiségi, Miller) és „Homokóra” (a mainstream szexszimbólum, Monroe) kapcsolatáról írt, hangsúlyozva ezzel, mennyire különböző világból jöttek. Miután Miller is elvált, összekötötték életüket. Eleinte rendkívül boldogok voltak, ám utána sorra jöttek a problémák.

A kettészakított Franciaország

„Bármit, csak háborút ne! (…) Semmi, sem a bírósági meghurcoltatás, sem a szolgaság nem hasonlítható a háborúhoz. Bármi, inkább Hitler, mint a háború!” – írta egyik levelében barátjának Nobel-díjas író, Roger Martin du Gard 1936-ban, a spanyol polgárháború idején. E néhány sor tökéletesen példázza a korabeli franciák hangulatát.

Az, hogy négy évvel később a németek egy hónap leforgása alatt szétverték Európa egyik legerősebb seregét, a vezérkar alkalmatlansága mellett több tényezőnek is köszönhető. Az, hogy a franciák ennyire könnyen feladták a küzdelmet, nagyrészt az első világháború tapasztalatából fakadt. Franciaország ugyanis csak óriási emberveszteség árán volt képes győztesen kikerülni a nagy háborúból, a siker kínálta lehetőségeket azonban nem tudták kiaknázni, így nem csoda, hogy a hatalmas áldozatot hiábavalónak tekintették. Az 1940-es fegyverszünet után Franciaország végül két részre szakadt: az északi, iparosodottabb felét megszállták Hitler csapatai, a déli rész viszonylagos önállóságot élvezhetett még egy ideig. A meghasonlott lét számos ellentétet és morális válságot szült az országban.

Spártai kegyetlenség

A spártai hősiesség kétségtelenül leghíresebb példája a Kr. e. 480-ban vívott thermopülai csata, melynek során a városállam 300 válogatott harcosa az utolsó vérig védelmezte a szűk Thermopülai-szorost a sokszoros túlerőben lévő perzsákkal szemben, hogy időt nyerjenek a görög poliszok szövetségének a védekezésre való felkészülésre. A görög világban egyértelmű volt, hogy a spártaiak haderője mindközül a legjobb.

Hogyan tettek szert félelmetes képességeikre a spártaiak? Az egyik legfontosabb tényező az úgynevezett agogé volt, a városállam oktatást és katonai kiképzést végző rendszere, amely kemény – gyakran szélsőségesen kegyetlen – módszerekkel készítette fel a spártai ifjakat polgári és katonai kötelességük teljesítésére. Az agogé célja a katonai értékekre való nevelés volt: az erő, a kitartás, a szolidaritás. Azonban mindezt meglehetősen súlyos áron érte el – a spártai fiúk gyermekkora traumatikus élmények sorozata volt.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

18. Az ENSZ és az Európai Unió
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• 1948 óta a „visszatérés joga” áll az izraeli-palesztin konfliktus középpontjában
• 26 éves az Európai Unió
• Tényleg nem tett meg mindent az ENSZ a magyar ügy érdekében 1956-ban
• Botrányok övezték az egyik legnagyobbb ENSZ-szervezet történetét
• A gázai lőporos hordó - az arab-izraeli konfliktus története
• 10 tény a ruandai népirtásról
• 60 éve lett vége a hidegháború legvéresebb konfliktusának
• Az ENSZ-re sózta London Palesztinát
• Viták a közös európai történelem kapcsán