A régi balatoni élet képei váltak kutathatóvá a Közlekedési Múzeum révén

A Közlekedési Múzeum szakemberei a Balatoni Hajózási Zrt.-vel kötött együttműködésnek köszönhetőn dolgozzák fel a BAHART archívumát. Ennek első lépéseként egy unikális fényképanyag vált most elérhetővé és kutathatóvá - közölte a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum hétfőn az MTI-vel.

Mint írták, a BAHART fényképarchívumának feldolgozása révén egy olyan, eddig kevesek számára elérhető anyagot sikerült közkinccsé tenni, amely nem csupán a kutatók számára lehet érdekes. A korábban nem publikált fotók főleg a két háború közötti Balatonról adnak újfajta képet.

"A Közlekedési Múzeum kiemelt feladatának tartja, hogy a hazai vállalatokkal együttműködve segítse a közlekedés- és ipartörténet emlékeinek megőrzését és annak 21. századi elvárásoknak megfelelő közzétételét. Az értékes archívum feldolgozása tovább folytatódik" - idézte a projekt kapcsán Vitézy Dávid főigazgatót a közlemény.

A BAHART Zrt. és a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum idén kötött együttműködést a BAHART Siófokon őrzött archív anyagainak átadásáról és az abban szereplő fényképnegatívok digitalizálásáról, katalogizálásáról, kutathatóvá tételéről.

A múzeumba került összesen kilenc doboznyi archívumi anyag legnagyobb része fénykép, azon belül is elsősorban fekete-fehér (üveg) fényképnegatív, kis részben diapozitív. Ezek döntően ezüst-nitrát üvegnegatívok, szerencsére kevés sérülés, karcolás érte őket.

Az év elején átadott tekintélyes fotóanyagot a múzeum digitalizálási műhelye, muzeológusai, archívumi szakemberei több hónap alatt, aprólékos munkával dolgozták fel.

A fényképanyag döntő többségben 1930 és 1940 között a Balatoni Kikötők Magyar Királyi Felügyelőségénél keletkezett, de a MAHART-os és BAHART-os időkben született tételek is szerepelnek a gyűjteményben.

A korai képek szerzője valószínűleg Kaáli Nagy Dezső kultúrmérnök, aki a Balatoni Kikötők Magyar Királyi Felügyelőségének alapítója és 1934-ig vezetője volt.

A fotók jelentős része mérnöki-technikai jellegű: kikötő-, partépítés és javítási munkák, partfeltöltés, jégkárok dokumentálása szerepel a felvételeken, emellett a képek átadják a Balaton 19. század végi, 20. század eleji hangulatát.

A tudományosan feldolgozott és kutathatóvá tett anyag nemcsak mérnöki szempontból értékes, fontos a műszaki kultúra és ipari örökség megőrzése szempontjából is.

A közlemény kitér arra, hogy miután a Balatoni Kikötők Magyar Királyi Felügyelőségét szervezetileg a Balatoni Hajózási (Nemzeti) Vállalathoz csatolták, annak archívumának anyagát is átadták, feltehetően 1949-ben. A vállalat később a MAHART részeként működött, majd önálló lett BAHART Zrt. néven.

A gyűjtemény néhány darabját most a Közlekedési Múzeum honlapján, a https://kozlekedesimuzeum.hu/hu/Bahart címen, valamint közösségi média oldalain is meg lehet tekinteni.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
• A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
• Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
• Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
• Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
• Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
• Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
• Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
• Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban