2020. nyár: A magyar film 30 felejthetetlen pillanata
ITT támogathatsz bennünket

A poliovírus miatt félelem söpört végig az 1950-es évek Amerikájában

2020. április 5. 08:11 Múlt-kor

Az 1950-es években a járványos gyermekbénulást kiváltó poliovírus szülők millióit sokkolta az Egyesült Államokban. A félelemtől vezérelt édesanyák a közösségi kontaktusok csökkentésével próbálták megvédeni csemetéiket. Az elszigetelés azonban nem segített, a második világháború utáni, önbizalommal és tettvággyal teli amerikai társadalom egy olyan ellenféllel nézett szembe, amelyre nem volt felkészülve.

Gyermekbénulás

Pánik mindenütt

Az elsősorban a gyermekekre veszélyes kór 1949 tavaszán ütötte fel a fejét a texasi San Angelo kisvárosban, ahol a bizonytalanság és a félelem lett úrrá az embereken. A betegek és halálozások nagy száma miatt azonnali cselekvésre volt szükség. Egy orvosi felszerelésekkel dugig tömött C-47-es katonai teherszállítógép hamarosan megérkezett a helyszínre.

A fertőzések megakadályozása érdekében a városban bezárták a mozikat, az iskolákat, az uszodákat, sőt még a templomokat is, és arra utasították a lelkészeket, hogy a helyi rádióadó segítségével vegyék fel a kapcsolatot híveikkel. Az autósok nem álltak meg tankolni San Angelo benzinkútjainál nehogy hazavigyék a levegőben terjedő vírust. A pánik mindenkit elért, egy helyi neves orvos például a fertőzés elkerülése érdekében nem vizsgálta meg betegeit, inkább a megérzéseire hallgatva állította fel diagnózisait. A San Angelóban tapasztalható pánik a betegséggel együtt továbbgyűrűzött az USA-ban. A legsúlyosabb helyzet a Közép-Nyugat keleti parthoz közeli részén alakult ki.

A kiemelten fertőző poliomielitisz azaz poliovírus influenzaszerű tüneteket produkált és rendszerint torokfájással, lázzal, levertséggel, fej- és hasfájással, valamint bemerevedett nyakizomzattal járt. Egyes esetekben azonban megtámadta az agyat és a gerincvelőt, amely agyhártyagyulladással és 200 esetből egyben bénulással járt. Tíz bénulásos esetből átlagosan ketten vesztették életüket.

Az alapesetben ürülék által terjedő vírus a levegő útján is terjedt emberről emberre. 6-20 nap lappangási idő után egészen két hétig fertőző volt. A betegség először 1894-ben jelentkezett az USA-ban, de nagyobb járványra csak 1916-ban került sor. Ez 27 ezer regisztrált megbetegedéssel és 6000 ember halálával járt. A megbetegedések és a halálesetek harmada New Yorkban történt.

A veszettség és a bárányhimlő után a gyermekbénulás volt a harmadik jelentős fertőző betegség, amelyet abban az időben felfedeztek. A kór forrása azonban ismeretlen maradt. Egyesek az olasz bevándorlókra mutogattak, mások az egyre gyakoribb automobilok kipufogógázait okolták, sőt akadtak olyan elméletek is, hogy a macskák terjesztik a gyermekbénulást. A hosszú lappangási idő miatt még a szakértők sem tudták megállapítani, hogyan terjed a vírus.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2020. nyár: A magyar film 30 felejthetetlen pillanata
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
San Angelo gyermekei figyelik a DDT-s fertőtlenítést (Kép forrása: history.com)
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár