A pápai tiltás ellenére sokáig töretlen volt a szabadkőművesek népszerűsége
2024. október 30. 14:20 Múlt-kor
Korábban
Szabadkőművesek a forradalomban
A franciaországi szabadkőműves páholyok 1773-ban Grand Orient de France néven egyesültek. Az idősebb tagok közül ezt sokan nem fogadták el, és Clermonti Nagypáholy néven létrehozták saját tömörülésüket. A tagok száma a rivalizálás ellenére folyamatosan nőtt, és a forradalom előestéjén már több tízezren (egyes vélemények szerint akár hetvenezren is) nevezhették magukat szabadkőművesnek.
A francia forradalom legjelentősebb képviselői közül sokan voltak tagjai valamelyik páholynak. Ilyen volt − többek között − a nyaktiló névadója, Joseph Guillotine, a francia nemzeti himnusz írója, Rouget de Lisle, valamint az alkotmányos monarchista politikus-tábornok, La Fayette márki is.
Eugène Delacroix: A Szabadság vezeti a népet (1830). A szabadkőművesekre sokan a francia forradalom vezetőiként tekintettek utólag.
A szabadkőművesek a Gironde-tól kezdve a jakobinusokig csaknem az összes politikai formációban képviseltették magukat, de ugyanúgy megtalálhatóak voltak a forradalom ellenségei − például a vendée-i háború hadvezérei − között is. A forradalom kezdeti időszakában számos előkelő rétegből kikerülő szabadkőműves emigrált. Nem volt viszont szabadkőműves a forradalom két legismertebb képviselője, Danton és Robespierre sem.

1793-ban a mérsékelt forradalmároknak számító girondisták a lyoni szabadkőműves páholy vezetésével felkelést robbantottak ki a párizsi jakobinus kormány ellen. A zendülést leverték, és számos szabadkőművest kivégeztek. A szigorú hierarchia alapján felépülő szervezetet már addig is antidemokratikusnak tartották, a felkelés után pedig hadjáratot indítottak ellene – noha a jakobinusok között is tevékenykedtek szabadkőművesek −, s végül a legtöbb páholyt betiltották.
A Londonban és környékén található szabadkőműves páholyok egy 18. századi francia metszeten
Az Angliába emigrált Barruel abbé 1797-ben megjelentette az általa vizionált összeesküvést felvázoló művét, amely másfél évszázadon át meghatározta a szabadkőművesekről kialakult képet. A munka a korszakban megjelent többi, a szabadkőműveseket bíráló írással együtt azt eredményezte, hogy a papok és az arisztokraták túlnyomó többsége valóban elhagyta a páholyokat.
A közhangulat egyre több országban a mozgalom ellen fordult, és a felsőbb rétegek számára kompromittálódott rendbe innentől kezdve csak a köztársaságiak léptek be.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


Római Birodalom
- Vespasianus – A birodalom újjáépítője
- Róma: hódításra ítélve
- Ép sírfelirattal ellátott gladiátorsírt találtak Liternumban
- Hatalmas nekropoliszra bukkantak a Cerberus sír közelében
- Szemétlerakóból lett Róma egyik dombja a Monte Tesraccio
- Az ókori Róma házi istenei: hogyan védték a penátok és a lárok az otthon melegét?
- Caligulától Ceaușescuig: hét kivégzett zsarnok a történelemből
- Nero, akit a történetírás démonizált?
- Konstantinápoly felemelkedése
- A gyilkosság, amely megrázta Amerikát 09:05
- Rejtélyes piramis szerű építmény romja a Júdeai-sivatag mélyén 08:13
- Haydn Budán, a felejthetetlen születésnapi koncert története tegnap
- Gyarmatosíthatta volna Kína Amerikát? tegnap
- 400 évig hevert a könyvtárban az elveszett Merlin-legenda tegnap
- Első magyar női pilótaként emelkedett az égbe Steinschneider Lilly tegnap
- Sofía Casanova, a bátor haditudósító tegnap
- A delphoi jósda orákulumai élet és halál urai voltak az ókori Görögországban tegnap