A múlt építészete szolgálhat megoldásokkal a fenntarthatóságra és a környezetkímélésre
2022. július 24. 09:04 Múlt-kor
Korábban soha, semmilyen történelmi időszakban nem következett be annyi innováció az építészet terén, mint az elmúlt ötven évben, azonban ezen újítások némelyikét őseink már évezredekkel korábban alkalmazták – jóval környezetkímélőbb, fenntarthatóbb módon. Üvegházhatást csökkentő függőkertek, földrengésálló pagodák, természetes légkondicionálók, „lélegző” és mégis hőszigetelő tetőrendszer, évszakokhoz alkalmazkodó falak, hatékonyabb fűtésrendszer – a 21. század építészeinek érdemes lenne tanulmányozniuk ezeket az ősi, pofonegyszerű módszereket.
Korábban
A természetes légkondicionáló
A mai légkondicionáló berendezések sok energiát fogyasztanak, lehűtik a belső tereket, ám fűtik a kinti levegőt. Miért nem alkalmazunk természetesebb rendszereket? „Az alapvető elgondolás, amely ókori technikán alapul, az a földből jövő friss levegő kihasználása alagsori környezetek kialakításán keresztül, ahol a víz jelenléte számottevő” – magyarázza Giovanni Minuto, a Történelmi épületek természetes szellőzőrendszerei című tanulmány szerzője.
Olyan ez, mint egy zárt oszlopfolyosó. Az ókori Rómában részben vagy teljesen földalatti folyosók voltak, gyakran hordóboltozattal és apró nyílásokkal. A friss levegő felszállt a falak mentén és kis ablakok garantálták a levegő cirkulációját.
Az 1700-as évek szicíliai villáiban ezen oszlopfolyosók az ún. „sirokkószobákhoz” vezettek, amelyek alagsori friss levegővel szellőző helyiségek voltak, és amelyeket feltehetőleg az arabok találtak fel, hogy menedéket leljenek a meleg délkeleti szél idején.
A palermói Zisa (azaz „Fenséges”, arabul) normann rezidenciában zseniális szellőztetőrendszert alakítottak ki: medencék, nagy nyílások tették lehetővé, hogy a beáramló tengeri szél légáramlatokat kavarjon, a kertekre néző nyílások és a légkondicionáló-rendszer a bioépítészet egy ante litteram példáját mutatják.
Andrea Palladio a vicenzai Villa Trentóban használt rendszerről számolt be egyik írásában, amelyből tudjuk, 1560 környékén a villa összeköttetésben állt a közeli esővízgyűjtő-barlangok földalatti csatornáival, amelyek egész évben 12 fokos levegőt vezettek a villa pincehelyiségeibe, ahonnan a padlón található kőrácsokon keresztül áramlott fel a friss levegő.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- A kételkedő zsűri előtt vágta földhöz Zsolnay Vilmos fia a mester porcelánját tegnap
- Magyar hősök nyomában Isztambulban és környékén tegnap
- Sikertelen irodalmi pálya után vált Viktória királynő kedvenc miniszterelnökévé Disraeli tegnap
- Furcsa testi elváltozásokat jósoltak a hosszútávfutás női képviselőinek tegnap
- Lenin születésnapjának évfordulójához időzítették a Szojuz–10 űrhajó első repülését tegnap
- Különleges díszítésű, Mátyás kori misekönyv fakszimilie kiadását mutatták be tegnap
- Kiállításokkal és interaktív programokkal emlékeznek meg Kőrösi Csoma Sándorról Indiában tegnap
- Máig számos rejtély övezi a Húsvét-sziget hatalmas szobrait tegnap