A modern titkosszolgálatok alapítójának is tekintik Richelieu bíborost
2019. szeptember 9. 11:37 MTI
434 éve, 1585. szeptember 9-én született Armand-Jean du Plessis de Richelieu francia bíboros, államférfi, Franciaország európai nagyhatalmi állásának egyik megalapozója, akire azonban az emberek többsége A három testőr című Dumas-regény gonosz intrikusaként emlékezik.
Korábban
Előkelő polgárcsaládból származott, amely a vallásháborúk idején súlyos anyagi helyzetbe került. Richelieu katonai pályafutásról álmodott, de amikor bátyja lemondott a család fő bevételi forrását jelentő luconi püspökségről, neki kellett a helyébe lépnie.
A fiatalember addigra már az udvari akadémián elsajátította a viselkedés szabályait, és most teológiai jártasságra is szert tett. Huszonkét évesen, különleges pápai engedéllyel szentelték pappá és egyben püspökké, s rendkívüli ambíciókkal fogott az egyházmegye irányításához.
Első francia főpapként ő hajtotta végre a katolikus egyház megújulását jelentő tridenti zsinat (1545-1563) reformjait, s elsőként írt francia nyelven teológiát. 1614-ben a rendi országgyűlés tagja lett, itt figyelt fel rá Medici Mária királyné, aki megtette a gyerekkirály XIII. Lajos felesége, Ausztriai Anna lelkészének. Befolyása egyre nőtt, 1616-ban rábízták a külügyek irányítását is.
Medici Mária bukásakor, 1617-ben kegyvesztett lett, de ügyes intrikákkal visszakerült az udvarba, sőt 1622-ben bíboros, majd a Királyi Tanács feje lett, 1628-tól már főminiszterként irányította az államügyeket. A társadalomról határozott képet alkotott.
Az Isten kegyelméből uralkodó király biztosítja a békét és a rendet, amelyhez az egyes osztályok a maguk módján járulnak hozzá: a papság imáival, a nemesség a királynak felajánlott fegyvereivel, a közrendűek pedig feltétlen engedelmességükkel.
A bíboros "a cél szentesíti az eszközt" elvét vallotta. A korlátlan királyi hatalom és az európai francia hegemónia biztosítása érdekében leszámolt az Anglia szövetségét kereső hugenottákkal, a főnemesek felkeléseit leverte, vezetőiket kivégeztette, váraikat leromboltatta. A törvényeket szigorúan betartatta, a legkisebb bűncselekményeket is keményen büntette, hogy elejét vegye a súlyosabbaknak.
Külpolitikája a spanyol és az ausztriai Habsburgok hatalmának gyengítésére irányult. A harmincéves háború idején rábírta a protestáns Gusztáv Adolf svéd királyt a katolikus Habsburgok megtámadására, akik ellen 1635-ben a katolikus Franciaország is hadba lépett, szövetségben a protestáns német államokkal.
Számos összeesküvést szőttek ellene, sikertelenül. Még a harmincéves háború alatt, 1642. december 4-én halt meg Párizsban. XIII. Lajos király egy évvel később hunyt el.
Richelieu jeles pártolója volt a művészeteknek és a tudományoknak, támogatta a Sorbonne-t, 1635-ben ő alapította a Francia Akadémiát. Ösztönzésére jöttek létre a későbbi francia gyarmatbirodalom alapjául szolgáló katolikus missziók, holland hajók vásárlásával lerakta a francia tengerészet alapjait.
Igyekezett merkantilista gazdaságpolitikát folytatni, de a háborúkhoz rengeteg pénzre volt szükség, és az adóprés tekerése több parasztfelkelést eredményezett.
Nyugalmat a sírban sem lelt: 1793-ban, a francia forradalom idején épségben megmaradt, bebalzsamozott holttestét a párizsi csőcselék "rögtönítélő bíróság" elé állította, majd a tetemet lefejezték, és a testet a Szajnába dobták. A tömegbe hajított fejet sokáig szerzetesek rejtegették, ma a Sorbonne templomának egyik oszlopában nyugszik befalazva.
Alexandre Dumas regényeiben ellenszenves, gátlástalan intrikus képe rajzolódik ki az olvasó előtt, de ez csak az érem egyik oldala. Tény és való, hogy Richelieu sohasem riadt vissza az önkénytől, kíméletlenül leszámolt politikai ellenfeleivel, és bíboros létére habozás nélkül szövetkezett protestáns hatalmakkal is, ha Franciaország politikai érdeke ezt követelte.
Ugyanakkor ő tette hazáját európai nagyhatalommá, megvetette a francia gyarmatbirodalom alapjait, és bőkezűen pártfogolta a művészeteket. A modern nemzetállam és központi hatalom mellett a modern titkosszolgálatok alapítójának is őt tekintik, és ő volt az első mai értelemben vett miniszterelnök.
Megítélésén máig vitatkoznak a történészek, egy részük a monarchia hazafias támogatóját látja benne, mások csak a hataloméhes cinikust. Hazájában mindenesetre egyöntetű elismerés övezi emlékét, többek között hajóosztályt neveztek el róla, s eredetileg az ő nevét viselte volna az első francia atommeghajtású anyahajó is, amely végül Charles de Gaulle nevét kapta.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
- 10 tény az Oszmán Birodalomról
- Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
- Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
- Előkerültek a mohácsi csata maradványai
- Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején
- A hagyomány szerint halálában is összekapcsolódott Shakespeare és Cervantes 20:20
- Szenvedéllyel teli tájakat ábrázolt festményein William Turner 15:05
- Első felesége halála után teljesedett ki igazán Rettegett Iván paranoijája 14:20
- Egressy Béni mellett a Fiumei úti sírkert megnyitásárról is megemlékeztek 13:20
- Európai nagyhatalom vált Magyarországból III. Béla uralkodása alatt 09:50
- Ma sem tudjuk biztosan, hogyan halt meg Shakespeare 08:20
- Szórakozásnak tekintette a hangversenyt a szigorú nevelésben részesült Menuhin tegnap
- Még a japánok csodálatát is elnyerte az amerikai Hellcat tegnap