A mini KRESZ-pályától Kádár János látogatásáig: fotókon a múlt század ovisai
2021. április 18. 19:05 Múlt-kor
Repülők, villamosok, Moszkvicsok, Lenin a Magyar-Szovjet Barátság óvodájában, Kádár János és Biszku Béla óvodalátogatása. A Fortepan fotóiból készült válogatás a 20. századi óvodák pillanatképeit eleveníti fel. A képen az infrastruktúra és a játékpark változása mellett a gyerekek közé behatoló politikai és propaganda nyomai is felsejlenek.
Korábban
Az első óvoda megnyitása Brunszvik Teréznek köszönhető, aki 1828. május 27-én a budai Krisztinavárosban nyitotta meg az ország első ilyen intézményét, amelyet hamarosan további kettő követett a Vízivárosban és a Várban. Ezek azonban funkcióik tekintetében nem teljesen feleltek meg a mai óvodáknak, sokkal inkább kisgyermekiskolák voltak, ahol a felügyeleten és a gondozások kívül széles körű elemi oktatás folyt. Tanítottak olvasni, vallási ismereteket, kezdetben német nyelven.
Az első falusi kisdedóvót Bezerédj Amália hozta létre 1836-ban a Tolna megyei Hidja-pusztán uradalmi cselédek gyermekei számára, ahová 40-60 gyermek járt, köztük saját lánya, Flóri is. Fontos lépés volt az intézményesülésben 1836-ban a Kisdedóvó Intézeteket Magyarországban Terjesztő Egyesület létrehozása. A társadalmi szervezet létrehozói az óvodák szervezését és fenntartását vállalta magára. Működésének eredményeként az óvodák száma 1848-ig 89-re emelkedett hazánkban. Az óvónők professzionalizálódása is megkezdődött, az első óvóképzőt 1837-ben hozták létre Tolnán, pár év múlva könyv is jelent meg óvodák fejlesztéséről és a különféle módszertani kérdésekről.
1938-ban 1140 óvodában 112 ezer gyermeket gondoztak. Az óvodák számának emelkedésében a háborúk visszaesést hoztak, és a második világháborúban az óvodaépületek is megrongálódtak. Az óvodások száma az ötvenes évek elejére érte el a háború előttit, 1955-ben pedig már 146 ezer óvodásról szólnak a statisztikák. 1949-ben az óvodák a Vallás és Közoktatási Minisztérium (VKM) hatáskörébe kerültek. A szocializmus alatt rendszeresen foglalkoztak az óvónők át- és továbbképzésével, amelyeken a szakmai ismeretek nyújtásán túl fontos helyet kapott az ideológiai nevelés is.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
régészet
- Máig számos rejtély övezi a Húsvét-sziget hatalmas szobrait
- Hosszú várfogság után vált a magyar régészet atyjává Rómer Flóris
- A trójai háború által ihletett lelet került a felszínre Pompejiben
- Végigkísérte az emberiség történelmét a trepanáció gyakorlata
- Kulturális központtá alakítják át a felújított gyalui várkastélyt
- Visszaadnák a Mikó-vár történelmi arculatát
- Bátran harcolt hazája szabadságáért Rómer Flóris, a magyar régészet úttörője
- Így buktak el az iráni sivatag ősi városai
- Megtalálták II. Ramszesz fáraó szobrát
- A kételkedő zsűri előtt vágta földhöz Zsolnay Vilmos fia a mester porcelánját 20:20
- Magyar hősök nyomában Isztambulban és környékén 18:40
- Sikertelen irodalmi pálya után vált Viktória királynő kedvenc miniszterelnökévé Disraeli 18:05
- Furcsa testi elváltozásokat jósoltak a hosszútávfutás női képviselőinek 16:05
- Lenin születésnapjának évfordulójához időzítették a Szojuz–10 űrhajó első repülését 15:05
- Különleges díszítésű, Mátyás kori misekönyv fakszimilie kiadását mutatták be 13:20
- Kiállításokkal és interaktív programokkal emlékeznek meg Kőrösi Csoma Sándorról Indiában 11:20
- Máig számos rejtély övezi a Húsvét-sziget hatalmas szobrait 09:05