A mesevilágban élő őrült király, aki éjjel járta birtokait, nappal pedig aludt
2020. július 14. 12:04 Kárbin Ákos
Korábban
A mesevilág díszletei
A „hattyúkirály” amellett, hogy Wagner zenéjének fanatikus rajongója volt, hatalmas és drága kastélyépítkezésekbe kezdett, amelyekhez ihletet az 1867. évi párizsi világkiállítás alkalmával tett utazásaiból kapott. Ugyanazon évben járt a türingiai Wartburg várában, amely a neuschwansteini kastély előképe lett számára.
Első nagyszabású tervének megvalósításáról 1868-ban írt Wagnernek. Lajos a terv kidolgozásával Eduard Riedel udvari építészintendánst bízta meg. Az alapkő letételére 1869. szeptember 5-én került sor.
A kastélyt egy magas szirt csúcsára építtette fel. A román és neogótikus stílusjegyeket ötvöző fellegvár küllemre a mesevilágot idézi, viszont belülről a falakat márvány, arany és fafaragások borítják. A beltéri munkálatok tizenhét fafaragónak biztosítottak megélhetést négy éven keresztül. Az építkezést végül 1884-ben fejezték be, és Lajos mindössze 174 éjszakát töltött a palotában.
A király kedvelte a francia építészetet, és hódolója volt XIV. Lajosnak, a Napkirálynak. II. Lajos többször is járt Versailles-ban, a látottak hatására elhatározta, hogy felépíttet egy hasonlóan fényűző és szép kastélyt. Egyik versailles-i útját követően vásárolta meg a Linderhof nevű vadászterületet, ahol korábban édesapja, II. Miksa is vett egy vadászházat.
Az építési munkálatok 1870-ben kezdődtek meg, és nyolc évvel később, 1878-ban fejeződtek be. A kastély legnagyobb terme az előcsarnok, amit vörös márványoszlopok ékesítenek, és a közepén XIV. Lajos bronz lovas szobra található. Stílusát tekintve leginkább a rokokóhoz áll közel.
Az ebédlőben egy hatalmas méretű asztal állt, amelyet a padlón át le lehetett ereszteni azért, hogy a következő fogáshoz megrakodva emelkedjen föl. Ezt a kunsztot azonban Lajos nem használta ki, ugyanis soha senkit nem látott vendégül vacsorára. A kastély egyik különlegessége, hogy csak egyetlenegy hálószoba található benne.
II. Lajos Wagnerhez fűződő kapcsolata miatt alakították ki a kert végében található sziklaajtót, amelyből út nyílik a mesterségesen kialakított, a Tannhäuser által inspirált Vénusz-barlangba.
Az Alpok havas hegycsúcsai között található a Chiemsee, amelynek közepén egy 230 hektáros szigeten áll II. Lajos másik versailles-i mintára épült kastélya. Hajóval közelíthető meg az épület, amely a méltán híres neuschwansteini kastélyánál is költségesebb építkezés volt, azonban azt sohasem fejezték be. A király élete során csupán kilenc napot tartózkodott a kastélyban.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
hadtörténet
- Első világháborús karabélyok kerültek a veszprémi Laczkó Dezső Múzeumba
- Lengyel és magyar tisztek hozták létre az amerikai lovasságot
- Az Itália fölötti uralomért vívták a nagyhatalmak a lovagkor utolsó csatáját
- Franciaország kimerítését célozta a verduni Ítélet-hadművelet
- Minden lépésért meg kellett küzdeniük az amerikaiaknak Ivo Dzsimán
- Két hónapnyi ostrom után adta meg magát a történelem első kapituláló német marsallja
- Léteztek-e a valóságban a legendák női harcosai?
- A semmibe vett gótokkal vívott háború vetítette előre Róma bukását
- Soha nem szolgált harcban a hadviselést forradalmasító Nautilus
- Európai nagyhatalom vált Magyarországból III. Béla uralkodása alatt 09:50
- Ma sem tudjuk biztosan, hogyan halt meg Shakespeare 08:20
- Szórakozásnak tekintette a hangversenyt a szigorú nevelésben részesült Menuhin tegnap
- Még a japánok csodálatát is elnyerte az amerikai Hellcat tegnap
- Saját ifjúságának történetét íratta át a Spanyolországot egyesítő Izabella tegnap
- Keserűen vette tudomásul a Szerbia elleni ultimátumot Tisza István tegnap
- Április 27-én kezdődik a Budapest Táncfesztivál tegnap
- Ments másként! – budai tárgyak és történetek címmel nyílik kiállítás a Klebelsberg Kultúrkúriában tegnap