A melbourne-i vérfürdő – a medencében bosszultuk meg a forradalom eltiprását
2016. december 6. 08:16
Korábban
Forradalom a medencében
A magyaroknak a szovjet csapatban a grúz származású, mindkét kezével kiválóan lövő, óriási termetű Georgij Msvenieradze kikapcsolása jelentette a legnagyobb gondot. A meccs előtti éjjelen az egyik magyar játékos, Markovits Kálmán egy új, a vízilabdában addig soha nem látott ötlettel állt elő: a zónavédekezéssel. Ez azt jelentette, hogy az addigi emberfogásos taktika helyett a futballnál már ismert területvédekezést alkalmazták a medencében. Mint azt Csurka Gergely és Gyarmati Dezső Ahol mi győztünk című könyvükben is leírták, ez azonban igen veszélyes újítás volt, ugyanis előtte egyetlen edzésen sem gyakorolták.
A híradások és visszaemlékezések szerint 1956. december 6-án felfokozott hangulatú mérkőzés zajlott a melbourne-i uszodában. A magyar forradalom véres eltiprása táplálta hangulathoz nem csupán a távoli kontinensre emigrált magyarok, hanem az ausztrálok is nagyban hozzájárultak. A hatezres nézőtérre bezsúfolódó nyolcezer szurkoló iszonyatos erejű buzdítása szárnyakat adott a magyar válogatottnak, megbénította a szovjeteket, és hatalmába kerítette a svéd játékvezetőt. Az uszoda katlanná változott, a tribünön egy gombostűt sem lehetett leejteni.
A zónázással már az első perctől kezdve nem tudtak mit kezdeni a szovjetek. Az irdatlan káromkodásokkal és kölcsönös vagdalkozásokkal telített meccs első gólját egy megismételt négyméteresből szerezte a magyar csapat. A második magyar góltól valósággal felrobbant az uszoda lelátója. A szovjet játékosok nem értették, mi zajlik körülöttük, csak azt tudták, hogy bevonultak Budapestre a tankok, amelyeken ugyanaz a négy betű szerepelt, mint ami a köpenyükre volt hímezve: CCCP. Ez a rettegett mozaikszó tűzbe hozta a magyarokat, támadás támadást követett, és a gólok után sem volt megállás; a magyar fölényt óriásinak értékelték a szaklapok. Boros Ottó, a magyarok kapusa pedig szó szerint nevetve védte ki a labdákat, tovább ingerelve az oroszokat.
A harmadik magyar gól után a szovjetek durvábban kezdtek el játszani, feldühítette őket az irántuk táplált hatalmas ellenszenv. A Bolvári Antal által szerzett negyedik magyar gól (4-0) után a még a szovjetek által is alattomosnak jellemzett Valentyin Prokopov nem bírta türtőztetni magát. A két játékos körül már kezdettől forrt a víz. Bolvári időközben helyet cserélt Zádorral, aki így került az orosz mellé. Prokopov néhány perccel később szándékosan szájba akarta könyökölni Zádort, de a magyar játékos az utolsó pillanatban félrekapta a fejét, így az ütés a jobb szemét és környékét találta telibe.
A játékos szemöldökénél azonnal felszakadt a bőr, és a kiömlő vér pirosra festette az uszoda vizét. A lelátón egy szempillantás alatt lincshangulat alakult ki, többen is a medencébe ugrottak. A bíró érezte, hogy akár nagy baj is történhet, de nem merte lefújni a mérkőzést. Valaki azonban a zsűriben egy perccel a meccs hivatalos lefújása előtt bekiáltotta: „Vége van a meccsnek, a magyarok nyertek.” A vérző arcú Zádori Ervin fotója rögtön bejárta a világsajtót, és a magyar forradalom hősies ellenállásának szimbólumává vált. A magyar válogatott pedig másnap este legyőzte egyik – ha nem a legnagyobb – ellenfelét, Jugoszláviát, és hatalmas fölénnyel, 20-3-as gólaránnyal megnyerte a melbourne-i olimpiai vízilabdatornát. Magyarország a medencében vágott vissza a forradalom eltiprásáért.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
17. A polgári átalakulás programja és megvalósulása a 19. századi Magyarországon
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- Az öntörvényű Garibaldit két magyar bajtársa is segítette a szicíliai partraszállásában
- Újjáélesztette a hazai szabadkőművességet a „dualizmus kultúrpápája”
- Egyedülálló módon megbecsülte gyárának alkalmazottait Ganz Ábrahám
- Elismert régész és szabadkőműves is volt a "dualizmus kultúrpápája"
- A fogságból is megszökött a magyar statisztika atyja, Keleti Károly
- Veszteséges pénznyelőből jövedelmező ágazattá tette a magyar vasutat Baross Gábor
- Sokallta Bosznia megszállásának költségeit, ezért lemondott a miniszterségről Széll Kálmán
- 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
- Egy „második kiegyezés” juttatta hatalomba a Generálist és mamelukjait
- A kételkedő zsűri előtt vágta földhöz Zsolnay Vilmos fia a mester porcelánját tegnap
- Magyar hősök nyomában Isztambulban és környékén tegnap
- Sikertelen irodalmi pálya után vált Viktória királynő kedvenc miniszterelnökévé Disraeli tegnap
- Furcsa testi elváltozásokat jósoltak a hosszútávfutás női képviselőinek tegnap
- Lenin születésnapjának évfordulójához időzítették a Szojuz–10 űrhajó első repülését tegnap
- Különleges díszítésű, Mátyás kori misekönyv fakszimilie kiadását mutatták be tegnap
- Kiállításokkal és interaktív programokkal emlékeznek meg Kőrösi Csoma Sándorról Indiában tegnap
- Máig számos rejtély övezi a Húsvét-sziget hatalmas szobrait tegnap