2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
ITT vásárolhatsz termékeinkből

A lámpás hölgytől Berlin magyar megsarcolásáig – ezek voltak a hét legizgalmasabb cikkei

2020. október 24. 11:50 Múlt-kor

Ha lemaradtak volna az elmúlt hét legérdekesebb írásairól, most bepótolhatják. A Múlt-kor elhozta Önöknek a hétéves háború legszemtelenebb akcióját, amelyben számos magyar huszár vett részt, elmerültünk a 19. századi betegápolás mocsarában, miközben megmutattuk, ki jelentette a fényt a krími éjszakában, elborzadtunk minden idők egyik legbizarrabb katasztrófáján, majd elutaztunk a századfordulós Magyarországra, ahová két teljes hónapra beköltözött a vadnyugat.

A közerkölcsre is vigyázott a lámpás hölgy

A modern betegápolás alapjainak megteremtője, Florence Nightingale rengeteget küzdött, elsősorban szüleivel, hogy ápolónő lehessen. Mindenki azt várta tőle, hogy egy férj oldalán gyermekeket nevel és éli a vagyonos rétegek mindennapjait. Gyermekként még feltehetőleg ő is így gondolt a jövőjére, azonban 17 éves korában – elmondása szerint – Isten más szolgálatra hívta meg.

A szülők egyáltalán nem nézték jó szemmel leánygyermekük világmegváltó ambícióit. Florence viszont továbbra is lázadt a hagyományos női szerep ellen, és négy kérőt visszautasított. A szülők kétségbe estek lányuk makacssága miatt, mivel a nővéri hivatás a 19. század közepén egyáltalán nem bizonyult álomszakmának. Az ápolók alulfizetettek voltak, és gyakran lenézték őket. A felépülőben lévő ápoltak között pedig szép számmal akadtak olyan „úriemberek”, akik igen tágan értelmezték a betegápolást, és a nővérek nyújtotta testi örömöket is a kezelés részének tartották. A lányuk jó hírneve miatt is aggódó szülők azonban lassan beletörődtek a döntésébe és nem álltak az útjába. De vajon miként forradalmasította a betegápolást? Mit keresett a krími háborúban? És miért kezdték el „lámpás hölgy” néven nevezni a betegei? A válaszokat itt találja.

A hétéves háború legszemtelenebb akciója

1757 októberében a kudarcokat elszenvedő Nagy Frigyes porosz király Csehország kiürítése, valamint a Habsburgok szövetségeseinek megjelenése után összpontosította erőit, amelyeknek élére saját maga állt. Távollétében azonban fővárosa védelem nélkül maradt. Ezt a pillanatnyi lehetőséget vette észre Hadik András magyar tábornok, aki nem habozott: egy kisebb hadosztállyal (mindössze 4320 katonával, köztük a Hadik-huszárezred és a Baranyay-huszárezred lovasaival) indult el Berlin meglepetésszerű megrohanására. Hat éjszakán át meneteltek, összesen 450 kilométert tettek meg.

Bár érkeztek jelentések az ellenség feltűnéséről, a helyiek valószínűtlennek tartottak egy fenyegető ostromgyűrűt. Még akkor is, amikor Hadik követe a város átadását és hatalmas hadisarc megfizetését követelte. Mária Terézia katonái, köztük a magyar huszárok nem sokat teketóriáztak, ágyúikkal hamarosan betörték a főkaput, az 5500 fős helyőrséget pedig szétkergették. De vajon mi lett a hadisarccal? Valóban csupán kesztyűket kért Hadik András? Hogyan sikerült visszavonulnia a 425 porosz foglyot magával vitt hadosztálynak? A sikeres betörés részleteiért kattintson ide.

Buffalo Bill indiánjai és a pesti kocsmák

A showman nagyszabású vadnyugati bemutatóin sokszor királyok tapsoltak, miközben cowboyok vad csikókat törtek be, indiánok bölényekre vadásztak, banditák postakocsikat támadtak meg, vagy éppen társuk szájából lőtték ki a cigarettát. A különleges show 1906-ban Magyarországra is ellátogatott.

Már az is hatalmas látványosságnak számított, amikor a Bécsből vonattal érkező társulat kipakolt Budapesten, majd a lóversenytéren felállította hatalmas sátortáborát. Hazánkban 18 előadást rendeztek meg, csupán három esetben történt kisebb baleset (zúzódás, horzsolás, lábtörés), a többi show gond nélkül lezajlott. A fővárosban vendégszereplő indiánok a magyar lakosság szórakoztatása után maguk is kikapcsolódtak néhány helyi kocsmában. Az itt töltött kilenc napból azonban két éjszaka verekedésbe bonyolódtak.

Sörcunami Londonban

1814. október 17-én nem mindennapi katasztrófára került sor a brit fővárosban. A The Horse Shoe nevű sörgyár fatartályának egyik vaspántja nem bírta a terhelést, és elpattant. Egy órával később az egész tartály meghasadt, és olyan félelmetes erővel szabadult ki belőle az erjedésben lévő forró, barna sör, hogy a gyár hátsó kőkerítését is átszakította. Összesen 1,4 millió liternyi sör ömlött ki az utcákra. A több mint négy és fél méteres hullámok nyomában azonnal beindult a katasztrófaturizmus, amely a meghökkentő látvány mellett ingyen sörrel is kecsegtetett. De vajon voltak-e halálos áldozatok? Mi történt az utcán hömpölygő habos áradattal? Mi lett a sörgyár sorsa? A válaszokat itt találják.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár