2019. tél: Fagyos téli ütközetek

A köznép táplálkozásán is rontott Róma vandál kifosztása

2019. június 21. 18:54

A Portus Romae („Róma kapuja”) nevű kikötővárost a Kr. u. 1. század közepén alapította meg Claudius császár, később pedig Traianus császár bővítette ki – mindkettejük szándéka Róma addigi fő kikötője, Ostia tehermentesítése volt. A többnyire csak Portus néven ismert kikötőváros mintegy négy évszázadon át látta el a világvárost élelmiszerrel, állatokkal, márvánnyal és luxustermékekkel a Földközi-tenger medencéjének minden tájáról. Milyen volt az itt élők élete?

Róma kifosztása
Karl Pavlovics Brjullov: Geiserich kifosztja Rómát (1833-1836) (kép forrása: Wikimedia Commons)

Egy nemrég az Antiquity című szaklapban publikált tanulmányban egy nemzetközi kutatócsoport adja elő eredményeit a Portusban feltárt növényi, állati és emberi maradványok vizsgálatából, amely alapján mind a portusiak étrendje, mind földrajzi származásuk rekonstruálható.

Az eredmények arra utalnak, hogy Róma Kr. u. 455-ös, vandálok általi kifosztása, majd pedig a Nyugatrómai Birodalom bukása után, a 6. században folyó bizánci–osztrogót háborúk közvetlen hatással voltak a Portusban élők és dolgozók élelmiszerellátására és étrendjére.

„A portusi ásatásokból származó emberi maradványok egy helyi populációhoz tartoznak, amely nehéz fizikai munkát végzett – talán éppen a sacarii (hordárok) voltak, akik a beérkező hajókról rakodták le az árut” – mondta a tanulmány vezető szerzője, Dr. Tamsin O’Connell, a Cambridge-i Egyetem kutatója.

„A második század elejétől az ötödik század közepéig datált egyének maradványait izotópos vizsgálatnak alávetve azt látjuk, hogy a nem messze lévő Isola Sacra temetőben nyugvó gazdag és középosztálybeli emberekéhez hasonló volt az étrendjük.  Érdekes, hogy habár társadalmi státuszukban különböznek ezek az emberek, ugyanolyan élelmiszerforrásokhoz van hozzáférésük.  Ez ellentmond annak, amit a római világban máshol látunk ebben az időben. Később azonban valami megváltozik” – mondja O’Connell.

„Az ötödik század közepének vége felé elmozdulást látunk a helyi lakosság étrendjében, amely kevésbé lesz fehérjében gazdag, kevesebb benne az Észak-Afrikából importált búza, olívaolaj, halszósz és bor, és elkezd jobban hasonlítani egyfajta „paraszti étrendre”, amely többnyire növényi fehérjéből állt, főként levesek és főzelékek formájában. Ugyanazt a nehéz fizikai munkát végzik, de babon és lencsén éltek” – folytatja O’Connell.

„Ez a 455-ös vandál betörés utáni időszak. Az idő előrehaladtával tisztán látjuk az elmozdulást az importált élelmiszerekben, amely egybevág a kereskedelmi és politikai változásokkal, amelyek a Földközi-tenger feletti római irányítás összeomlásával jártak. Látjuk a politikai hatásokat, amint az ellátási hálózatban érvényesülnek. A politika és a források egyszerre mozdulnak el” – teszi hozzá O’Connell.

A Southamptoni Egyetem Portus-projektjének vezetője, Simon Keay professzor elmagyarázta: „A kikötőváros közepén végzett ásatásaink nyújtják Portus lakóinak étrendjéről az első régészeti bizonyítékot a császárkori Róma történetének egy kritikus időszakában. Elárulják, hogy a Kr. u. 5. század közepére a kikötő külső medencéje kezdett eliszaposodni, az összes épület igen jól kiépített védőfalak mögött helyezkedett el, a raktárakat sokkal inkább a halottak eltemetésére használták, mint tárolásra, és hogy a kikötőn keresztül Róma felé tartó kereskedelem jelentős mértékben lecsökkent.”

„Ezeknek a fejleményeknek lehetséges, hogy valamilyen módon közük volt a Portusra és Rómára a Geiserich vezette betörő vandálok által 455-ben hozott pusztításhoz, de összefügghet Róma városának csökkenő igényeivel, mivel eddigre annak lakossága jelentősen kisebb volt. E következtetések segítenek jobban megérteni az utóbbi években a Földközi-tenger térségében a termelési mintákban és kereskedelemben felfedezett változásokat” – mondja a professzor.

Dr. O’Connell így foglalta össze az eredményeket: „Vajon az élelmiszerforrásokat és az étrendeket is a politikai törések alakítják? Portus esetében azt látjuk, hogy amikor Róma gazdag volt, mindenki – a helyi elittől a dokkmunkásokig – jól állt táplálkozás tekintetében. Aztán történt ez a nagy politikai törés, és a búzának és más élelmiszereknek máshonnan kell érkezniük. Amikor Róma leszállóágban van, a kétkezi munkások legalábbis nem állnak olyan jól, mint korábban.”
 

2019. tél: Fagyos téli ütközetek
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft
A Portus Romae-nál zajló ásatások a levegőből nézve (kép forrása: medievalists.net)
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!