A középkori Moszkva legépebben megmaradt romjait találták meg a Kreml alatt
2016. november 7. 09:37 MTI
Emberi maradványok mellett a középkori Moszkva legépebben megmaradt romjait találták meg orosz régészek a Kremlnek az 1930-as években emelt épülete alatt. Azóta, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök 2014-ben elrendelte a szovjet időkben a legfelsőbb tanácsnak helyet adó 14. számú épület lebontását, a régészek korábban soha nem látott módon végezhetik a helyszín feltárását - mondta Nyikolaj Makarov, a moszkvai Régészeti Intézet igazgatója.
Korábban
A Kreml 14. számú épülete alatt található egy temető, ahová a középkortól a gazdag moszkvaiakat helyezték végső nyugalomra. A Kremlnek számos rejtélye van - magyarázta a régész a helyszínen végigvezetve az AFP tudósítóját. A hatalom székhelyeként a Kreml sokáig zárva volt a régészek előtt. "Eddig csak két teljes körű régészeti feltárás volt a mostanit is beleértve".
A bolsevikok hatalomra kerülése után a fővárost Petrográdból, a mostani Szentpétervárról Moszkvába helyezték át, a Kreml pedig a kormány székhelye lett, így elzárták a nagyközönség elől. A 14. számú épületet két 14. század végi építmény, a bolsevikok által 1929-ben és 1930-ban lerombolt zárda és a Csudov-kolostor helyén építették fel 1932-ben.
"A lebontásnak nemcsak funkcionális, de politikai oka is volt" - mondta Julija Ratomszkaja történész. A szovjet ateista kormányzat, amely az első időben még vállalta, hogy helyreállítja az 1917-es harcokban megrongált épületeket, számos templomot bontott le országszerte. A restaurátoroknak még a Csudov-kolostor 16. századi freskóit sem sikerült megmenteniük, amelyeket a lerombolt épület romjai alá ástak el.
Vlagyimir Putyin eredeti elképzelése az volt, hogy a parlament épületének lebontása után eredeti formájában helyreállíttatja a zárdát és a kolostort. A szakértők azonban nem támogatják ezt az ötletet. "Ezek a köveknek történelmük van. A zárda és a kolostor hatalmas veszteség, de tévedés lenne azt hinni, hogy életnagyságú másolatokkal pótolhatók" - közölte Radomszkaja. "Ha egyszer már megtörtént a hiba, nem lehet meg nem történtté tenni".
A régészek viszont örömmel vették birtokba a területet, ahová az első moszkvaiak már a 12. században betelepültek. "Az eddig napvilágra került 2000 kincs között találtak egy cirill betűs feliratú követ, az eddigi legrégebbit Moszkvában. Találtak egy koromréteget is, amely feltehetően a 13. századból származik, amikor Batu kán tatárjai felgyújtották a várost" - közölte az igazgató. Vlagyimir Putyin augusztusban rendelte el régészeti múzeum megnyitását az ásatások helyszínén.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2019
- Széchenyi Zsigmond vadászkalandjai
- Az 1990. októberi taxisblokád
- Az amerikai modernizmus első nagyasszonya
- 1918 - Az őszirózsás forradalom tündöklése és bukása
- A zselízi Eszterházy-kastély
- 1849 - Az aradi vértanúk tragédiája
- A szesztilalom rettegett szélmalomharcosa
- A Drechsler-palota különc asztaltársasága
- Hét híresség, akit elutasítottak a seregtől
- A kételkedő zsűri előtt vágta földhöz Zsolnay Vilmos fia a mester porcelánját tegnap
- Magyar hősök nyomában Isztambulban és környékén tegnap
- Sikertelen irodalmi pálya után vált Viktória királynő kedvenc miniszterelnökévé Disraeli tegnap
- Furcsa testi elváltozásokat jósoltak a hosszútávfutás női képviselőinek tegnap
- Lenin születésnapjának évfordulójához időzítették a Szojuz–10 űrhajó első repülését tegnap
- Különleges díszítésű, Mátyás kori misekönyv fakszimilie kiadását mutatták be tegnap
- Kiállításokkal és interaktív programokkal emlékeznek meg Kőrösi Csoma Sándorról Indiában tegnap
- Máig számos rejtély övezi a Húsvét-sziget hatalmas szobrait tegnap