A királynő, aki illemhelyen szülte gyermekét
2015. december 22. 10:02 Mészáros Márton
Közismertsége ellenére, meglehetősen szegényes ismeretanyaggal rendelkezünk Őrült Johannáról, a legendás kasztíliai királynőről, aki valójában egyetlen napot sem töltött tényleges uralkodással. Alakja már életében is az érdeklődés középpontjában állt, a halála óta eltelt fél évezred óta népszerűsége folyton nőtt: számtalan filmfeldolgozás, opera és könyv született arról, hogy ki lehetett az a koronás asszony, akinek mentális problémái mítoszok hadát teremtette meg.
Korábban
Kasztília és Aragónia királyságainak tizenhat éves infánsnője, a kortársai által meglehetősen csinosnak talált, vöröses-szőkésbarna hajú Johanna 1496-ban száll hajóra Laredo kikötőjében, hogy a heteket igénybe vevő út során eljusson Németalföldre. A látogatás célja, hogy engedelmeskedve szülei, a „katolikus királyok”, Aragóniai Ferdinánd és Kasztíliai Izabella akaratának, személyesen is megismerje jövendőbelijét, Fülöp burgundi herceget, Miksa német-római császár fiát. A házasság természetesen dinasztikus alapokon nyugszik, a megállapodás szerint a Trastámara-ház és a Habsburg-dinasztia összefonódását Johanna és Fülöp házassága mellett a hercegnő testvérének, a Don Juan néven ismert Jánosnak, a kasztíliai és aragóniai trónörökösnek és a császár lányának, Margit főhercegnőnek az esküvője biztosítja. Johanna és Fülöp az első találkozás alkalmával szerelembe esik, a krónikások pajzán megjegyzései szerint az infánsnő nem bírja kivárni a menyegző időpontját, így előrehozott ceremónián kelnek egybe. Az izzó románc azonban hamarosan a lány féltékenységébe csap át, amelynek természetesen alapot szolgáltatott „Szép” Fülöp, aki nem véletlenül érdemelte ki ragadványnevét. Ami eztán következik, az viszont az őrület maga.
Spanyolország egységét Aragóniai Ferdinánd és Kasztíliai Izabella házassága teremtette meg. A katalán nyelvet beszélő Aragónia tengeri hatalom volt, amely elfoglalta a Baleár-szigeteket, Szardíniát, Szicíliát és a nápolyi királyságot is, míg Kasztília nemcsak a spanyol nyelv szülőföldje, hanem egyben a reconquista, a Spanyolország móroktól való felszabadításának élharcosa volt. A Kolumbusz útjait is finanszírozó katolikus királyoknak öt gyermeke született: Johanna a harmadik volt, amikor 1479. november 9-én Toledóban világra jött. Ebben az évben ért véget a kasztíliai örökösödési háború édesanyja és annak nagynénje között, amely a szintén Johanna nevet viselő rokon vereségével zárult. A leendő királynő édesapja, Ferdinánd pedig ebben az évben lépett trónra Aragóniában.
A gyermek Johanna egészségesen fejlődött, uralkodói neveltetést kapott, kitűnő tanuló volt. Ő és leánytestvérei a kánon- és a polgárjog elsajátítása mellett családtörténetet, címertant, történelmet, matematikát, filozófiát és nyelvtant, valamint több idegen nyelvet tanultak. Fiatalkorában Johanna szeretett az olvasás örömeinek hódolni: számtalan klasszikus között Seneca volt egyik legkedvesebbje. Mindig megfelelt az etikett elvárásainak, kitűnően lovagolt, táncolt, rajzolt, kézimunkázott és a házi muzsikálásban is jeleskedett, gitáron és a zongora elődeinek számító hangszereken is ügyesen játszott. Tizenöt éves korában jegyezték fel róla, hogy szülei mélybuzgalmával ellentétben csekély odaadást fordít a vallásos áhítatra.
Az előnyös házasság tető alá hozása elsősorban Aragóniai Ferdinánd érdeme, Johanna és Szép Fülöp 1496. október 20-án esküdtek Lille-ben. A pár felhőtlen szerelmének gyümölcseként érkezett a kislány, Eleonóra, akinek Johanna 19 évesen adott életet. Őt követette Károly (akinek később uralkodása alatt a Habsburg Birodalom legnagyobb kiterjedését éri majd el). A korabeli szóbeszéd, miszerint Johanna a németalföldi Gentben egy illemhelyen hozta világra elsőszülött fiát, valószínűleg helytálló. Ha hihetünk a forrásnak, Johanna orvosai tanácsára sem volt hajlandó távol maradni a társasági eseményektől; egy udvari bál alkalmával gyomorbántalmak miatt vonult ki a teremből, s indult el az illemhely felé, amikor rátörtek a szülési fájdalmak. Johanna élete során hat gyermeknek adott életet: lányai német-római császárnék, francia, dán, magyar és portugál királynék lettek, fiai, Károly spanyol király, német-római császár, Ferdinánd pedig magyar király lett.
Mészáros Márton teljes cikke a Múlt-kor téli számában található
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött 2024.11.20.
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco 2024.11.20.
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein 2024.11.20.
