A karrierje árán mentett ki húsz embert egy elsüllyedt buszból a világrekorder úszóbajnok
2022. január 13. 14:27 Múlt-kor
Korábban
Savars Karapetjan megkésett hőssé avatása
A trolibusz-baleset után Karapetjan megpróbált visszatérni az úszáshoz, de a mentés során végrehajtott rengeteg merülés maradandóan károsította a légzőrendszerét. Ehhez járult egy furcsa, új tartózkodás a víztől.
„Nem igazán féltem a víztől, egyszerűen csak utáltam” – mondta. Ennek ellenére néhányszor még rajthoz állt. A szovjet bajnokságon világrekordot állított be 400 méteren, majd a Magyarországon rendezett Európa-bajnokságon arany- és bronzérmet is nyert.
Ezek után viszont végleg szögre akasztotta az uszonyait. Huszonnégy évesen vonult vissza, miután tizenegyszer döntötte meg a világcsúcsot, tizenhét világbajnoki, tizenhárom Európa-bajnoki, és hét szovjet bajnoki címet szerzett.
Jereváni hőstette viszont egészen 1982-ig ismeretlen maradt. Ekkor egy úszóbajnokságról tudósító újságírónak fülébe jutott a trolibusz-baleset története, és megírta a moszkvai Komszomolszkaja Pravda újság számára. A cikk nem tett említést a baleset áldozatairól, kiemelte viszont Karapetjan hősiességét.
Ezzel az úszó egy csapásra nemzeti hős lett. A szovjet hatóságok a Méltóság Érdemrendjével tüntették ki, a Nemzetközi Csillagászati Unió kisbolygót nevezett el róla, és szovjet állampolgárok tízezrei írtak neki dicsőítő leveleket.
Karapetjan ezek után sem ült nyugodtan a babérjain: 1985-ben, amikor a jereváni sportcsarnok kigyulladt, ugyanúgy gondolkodás nélkül rohant be a tűzbe életeket menteni, ahogy évekkel korábban a tóba ugrott.
Savars Karapetjan később Moszkvába költözött és egy cipőboltot nyitott. Honfitársai azonban nem felejtették el, és 2013-ban felkérték, hogy vegyen részt a szocsi téli olimpia fáklyájának hordozásában. A volt úszó két szakaszt is futhatott a lánggal, és utólag büszkén jelentette ki, hogy Oroszország és Örményország nevében is vitte azt.
Karapetjan ma, évtizedekkel az őt híressé tevő események után sem csinálna semmit másképp. Mentőakciójának ára sportolói pályafutása volt, de ha kéne, ismét megtenné. „Nem volt más választásom” – mondta. „Nem lett volna helyes, ha a világ leggyorsabb víz alatti úszója csak ott áll, és meg sem próbál segíteni. A természet és az emberiség is elítélt volna. Maga Isten is elítélt volna.”
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód
- Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
- Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
- Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
- Így került Erdély 100 éve a románokhoz
- Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
- Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
- Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai
- A vasbeton alkalmazásának első meghonosítójára emlékeztek 14:20
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása 11:20
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata 09:50
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet 09:05
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc tegnap
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla tegnap
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt tegnap
- Az 1848–49-es forradalom és szabadságharchoz kapcsolódó emlékhelyeket keresnek tegnap