A kalózkapitány, aki az oszmán flotta legnagyobb parancsnokává vált

Beglerbég és kapudán pasa

Arudzs halálával Hizr örökölte hivatalát, ekkor vette fel a Barbarossa („rőtszakáll”) nevet is. I. Szelim támogatása már az ő uralma alatt ért Algírba 2000 janicsár, valamint az ígért gályák és ágyúk formájában.

Barbarossa a tartomány kormányzójaként így biztosítva érezhette hatalmát és gyarapíthatta területét a szárazföldön, miközben hajói továbbra is szabadon folytathatták kalózportyáikat.

Mindazonáltal a Peñón szigetén lévő erődből továbbra is közvetlenül fenyegették Algírt a spanyolok. A velük való leszámolásra 1529-ben, immár I. (Nagy) Szulejmán szultán uralma alatt. A török csapatokkal megerősített sereg ágyúzással kényszerítette megadásra az erőd védőit, majd parancsnokukat Barbarossa személyesen verte agyon.

V. Károly (kép forrása: Wikimedia Commons)

A keresztény erősség elfoglalásával Barbarossa óriási hírnévre tett szert szerte a muszlim világban. Számos hírhedt és tapasztalt kalóz sereglett Algírba, hogy innen portyázva gazdagodjon meg, Barbarossának azonban mindig engedelmeskednie kellett a szultánnak.

Így volt ez akkor is, amikor V. Károly híres genovai kapitánya, Andrea Doria görög szigeteket kezdett el visszafoglalni az Oszmán Birodalomtól, Szulejmán pedig magához hívatta.

Hogy lenyűgözze a szultánt, pazar ajándékokkal megrakodva indult el Isztambulba: oroszlánokkal, tevékkel, selyemmel és más drága kelmékkel, ezüsttel, arannyal, valamint 200 rabszolganővel, akiket a szultáni hárembe ajánlott. Az ajándékok elnyerték Szulejmán tetszését, és megtette Barbarossát az oszmán flotta parancsnokává, azaz kapudán pasává.

Hajreddin Barbarossa (kép forrása: Pinterest)

Az egyszerű kalózból lett pasa immár száznál is több gálya és galiot (avagy „félgálya”) felett parancsolva nagyszabású hadműveletbe kezdett a Földközi-tengeren. Miután visszafoglalta a korábban elveszített görög kikötővárosokat, flottájával az itáliai partokat tartotta rettegésben.

Nápoly közelében partra szállva egy alkalommal még a szépségéről híres Giulia Gonzaga grófnőt is kis híján foglyul ejtették, Rómában pedig a haldokló VII. Kelemen pápát magára hagyták bíborosai, akik – hogy ne kerüljön a törökök kezére – maguk fosztották ki a pápai kincstárat. Úgy tűnt, semmi sem állíthatja meg Szulejmán új főadmirálisát.

E portyák azonban az agyafúrt Barbarossa részéről csupán figyelemelterelésként szolgáltak – valódi célja Tunisz bevétele volt. A várost ekkoriban a berber származású háfszidák uralták, az uralkodó, Mulej Hasszán a spanyolokhoz volt hű. Barbarossa 1534-ben 70 gályával meglepetésszerűen bevette a várost, a mozzanat teljesen váratlanul érte a keresztény hatalmakat.

1. Kalózfivérek
2. Beglerbég és kapudán pasa
3. Barbarossa bosszúja

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

7 960 ft 6 490 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 9 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

15. A középkori magyar királyság megteremtése
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
• A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
• Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
• 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
• A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
• Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
  
• Harcokkal és törvényekkel fektette le Szent István az évezredes magyar államiság alapjait