A gyűlölet jele-e a konföderáció zászlaja?

A zászlóvita azt követően éleződött ki ismét Dél-Karolinában, hogy múlt szerdán egy fehér rasszista férfi agyonlőtt kilenc afroamerikai hívőt egy charlestoni templomban. Sajtóértesülések szerint kormányzóéhoz hasonló nyilatkozatra készül Lindsey Graham, az állam rangidős szövetségi szenátora, republikánus elnökjelölt-aspiráns, valamint a szövetségi felsőház másik dél-karolinai tagja, a szintén republikánus Tim Scott, aki a Dél első afroamerikai szenátora 1881 óta.

Graham és Scott, valamint Jim Clyburn, Dél-Karolina fekete demokrata szövetségi képviselője Haley mögött állt a bejelentéskor, amely gyökeres fordulatot jelent a konzervatív politikusok álláspontjában. A helyi republikánusok ugyanis korábban egyöntetűen azt hangoztatták, hogy a "lázadók zászlaja" fontos eleme a helyiek identitásának.

A konföderációs zászlót 15 éve eltávolították a helyi törvényhozás kupolájáról. Azóta egy önálló, tízméteres zászlórúdon lobog a charlestoni Capitolium előtt. Mivel ezt a lobogót nem szokták fel- és levonni, a múlt heti rasszista gyilkosságokat követően az a furcsa helyzet állt elő, hogy miközben az állami és a szövetségi zászlót a gyász jeleként félárbocra eresztették, a déliek zászlaja a rúd tetején maradt. "Százötven évvel a polgárháború után végre eljött az idő" - jelentette ki a zászló eltávolítását sürgető bejelentésében a kormányzó, demokrata és republikánus honatyák üdvrivalgása közepette. "Az a zászló, miközben a múltunk szerves része, nem képviseli nagyszerű államunk jövőjét" - tette hozzá.

Haley reményét fejezte ki, hogy az amerikai függetlenség napján, július 4-én már csak Dél-Karolina és az Egyesült Államok zászlaja marad a helyi törvényhozáshoz tartozó területen. A zászló eltávolítását a dél-karolinai törvényhozás mindkét házának kétharmados többséggel kell megszavaznia. A Konföderációs Veteránok Fiai elnevezésű szervezet közölte, hogy harcolni fog a déli zászló eltávolítása ellen, mert az a történelmi örökség része, és nem a gyűlölet jele.

A Fehér Ház közölte, hogy Barack Obama amerikai elnök és Joe Biden alelnök pénteken Charlestonba utazik, hogy részt vegyen a mészárlásban meghalt Clementa Pinckney tiszteletes és állami szenátor temetésén. A szertartáson az elnök gyászbeszédet mond majd. Josh Earnest, az elnöki hivatal szóvivője kijelentette: Obama szerint a konföderációs zászlónak sem Charlestonban, sem az országban máshol nem kellene lobognia, annak helye a múzeumban van. Az elnöknek azonban nincs hatásköre intézkedni ebben az ügyben.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód

• Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
• Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
• Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
• Így került Erdély 100 éve a románokhoz
• Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
• Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
• Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai