A győri vereség dacára Napóleon ellen sem vallott szégyent a magyar nemesség

Szomorú sors várt a városra

A magyar lovasság rohamra indult, de ekkor a franciákat támogató tüzérség gyilkos össztüzet zúdított rájuk. A Mecséry hadosztály – amely feltorlódott a Pándzsa patak medrében – menekülni kezdett, belerohant és magával sodorta a támogatásukra felvonuló Hadik huszárdandárt is.

Ugyanekkor a francia balszárnyon is elindították az átkarolást. Mivel most már nemcsak délről, hanem északról is fenyegetett a bekerítés, délután ötkor János főherceg Komárom irányába elrendelte a visszavonulást, amely fegyelmezetten ment végbe, hiszen a sereg egyben maradt.

Egyedül a kismegyeri major védői nem tudtak visszavonulni. Este hat órára a francia tüzérség 36 ágyúja teljesen lerombolta a falakat, és a védősereg 872 katonájából már csak 103 közkatona és kilenc tiszt volt életben, a védők végül a fegyver letétele mellett döntöttek.

A majorért egyébként a franciák is nagy árat fizettek, 650 katonájuk és 36 tisztjük esett el itt. A csatateret több mint háromezer francia és több mint hatezer magyar és osztrák katona holtteste borította. A sebesültek száma szintén magas volt mindkét oldalon.

A vesztes csata után a győri vár – a belső őrséget kivéve – védtelen maradt, ugyanis a vár alatti sánctáborba szorult Meskó dandár még az éjszaka folyamán sikeres kitörést hajtott végre Celldömölk irányába.

A franciák június 15-én kezdték lőni a várat és a várost. A vár parancsnokát, Péchy Mihály ezredest többször felszólították a megadásra, de ő ezt határozottan elutasította. Június 21-én éjszaka az ágyúzás következtében a város nagy része – köztük a legszebb épületek – romba dőlt, illetve leégett.

Huszár a napóleoni háborúk idejéből

A kétségbeesett polgárok Péchy ezredes elé járultak, hogy kezdjen tárgyalásokat a franciákkal, de a parancsnok erre csak azután volt hajlandó, hogy János főherceg értesítette: nem tudják felmenteni, ezért engedélyezi a tárgyalásokat. Mindennek eredményeképpen a vár őrsége 24-én délután négykor megkezdte az elvonulást. Később maga Napóleon is ellátogatott Győrbe, és a város védműveit leromboltatta.

Napóleon seregei július 6-án átkeltek a Dunán, és Wagram mellett megtámadták az osztrák sereget. Hetedikén komoly erőfeszítések árán, de győztek. Az osztrák vereségben az is közrejátszott, hogy a győri csatavesztő, János főherceg lekéste az ütközetet – túl későn indult el Pozsonyból.

A nemesi felkelés csapatait egy Székesfehérvárott megtartott szemle után feloszlatták, majd november-december folyamán minden egység visszatért vármegyéjébe, és ünnepélyes keretek között szétoszlott.

Érdekes a Magyarországon hátrahagyott, állapotuk miatt nem szállítható francia sebesültek sorsa. A sérülteket a nagyobb városokban hagyták, nem végezték ki, még csak nem is dolgoztatták őket hosszú hadifogság keretében.

Javarészük – mintegy kétezer katona – Pécsett kötött ki. Sokan közülük meghaltak az ütközeteket kísérő járványban, de az életben maradottak bántódás nélkül hazajutottak. Kivéve kettőt, aki magyar párra lelvén itt telepedett le. A francia katonák itt tartózkodásának és haláluk emlékére a csata 100. évfordulóján 1909-ben Pécsett emlékművet adtak át.

1. Győri vitézség
2. Szomorú sors várt a városra

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Szovjetunió

• Százezrek vesztek oda felfoghatatlan kínok között Leningrád 900 napos ostromában
• Egész életében a forradalmát hajszolta Vlagyimir Iljics Lenin
• Vészterhes csend előzte meg a doni katasztrófát
• Megszállással válaszolt a Szovjetunió a csehszlovák reformkísérletekre
• A nyilvánvaló jelek ellenére évtizedeken át nem bukott le az FBI legkártékonyabb szovjet „téglája”
• Szovjet űreszköz vált elsőként mesterséges bolygóvá
• Magyar civilek tízezreit hurcolta kényszermunkára a „felszabadító” Vörös Hadsereg
• Randevúval vette át a vezetést az űrversenyben az Egyesült Államok
• Ismertsége megmentette Szolzsenyicint a haláltól, de a száműzetéstől nem