A főépítész szerint eredeti formájában kell restaurálni a Notre-Dame huszártornyát

Miután Emmanuel Macron államfő a katasztrófa másnapján azt mondta, hogy nemzetközi építészeti pályázatot hirdetnek a leomlott huszártorony újjáépítésére, s pályázat segítségével döntik el, hogy “az eredeti másolatát építik meg, vagy korunk technikáinak és kihívásainak megfelelő új toronyra van szükség”, belpolitikai vita alakult ki arról, hogy mi lenne a jó megoldás.

“Szerintem nem egyszerűen helyre kell állítani a huszártornyot, hanem az eredetei formájában kell azt megtenni” – mondta a műemlékvédelmi épületek főépítésze, aki 2013 óta vezeti a katedrális felújítási munkálatait. Emlékezetett arra, hogy az 1964-ben aláírt Műemlékek és Helyszínek Védelméről szóló Nemzetközi Charta előírja, hogy a történelmi műemlékeket eredeti formájukban kell felújítani.

A köztársasági elnök a tűzvészt követően úgy fogalmazott, hogy olyan “invenciózus helyreállítást” képzel el, amelyet a huszártornyot a XIX. században megalkotó Viollet-le-Duc építész munkássága inspirálna, aki saját korában  “tiszteletteljes kreativitással” tudta ötvözni a hagyományt a modernitással.

Eugène Viollet-le-Duc 1859 és 1860 között állította helyre a Notre-Dame kúp alakú huszártornyát. Az eredetileg 1250-ben épített szerkezetet 1786 és 1792 között bontották le. A főépítész szerint “Eugène Viollet-le-Duc remekművének nagy ereje a kortalanságban rejlett. Egy XIII. századi középkori remekművet épített újjá. Ezt kellene most is tenni”. Példaként említette a kölni dóm második világháborúban kilőtt ablakainak pótlását.

“Amikor Viollet-le-Duc újjáépíttette a huszártornyot, csak három rajz állt rendelkezésére a régi toronyról, amely akkor már nem létezett. Ma nem ez a helyzet. A (leomlott huszártorony) nagyon jól dokumentált, minden részletet rögzítettünk. Nem a semmiből kell kezdenünk” – hangsúlyozta Philippe Villeneuve.

Egy áprilisi végi felmérés szerint a franciák 54 százaléka a huszártorony eredeti formában történő helyreállítását tartja jó megoldásnak, míg 25 százalékuk kortárs építészeti megoldást támogatna. Franck Riester kulturális miniszter május elején jelezte, hogy jóllehet a végső döntést az állam mondja ki, valamilyen formában konzultálni fognak az emberekkel arról, hogy melyik megoldást támogatnák.

A több mint 850 éves gótikus székesegyházban április 15-én a kora esti órákban csaptak fel a lángok, leégett a tetőszerkezet, leomlott a kúp alakú huszártorony. A Párizs szívében, a Cité-szigeten található épület a legjelentősebb európai turistalátványosság, évente 13 millióan keresik fel.

A francia kulturális minisztérium által a magánemberek és vállalatok adományának fogadására kijelölt négy hivatalos szervezet több mint 400 millió eurót (127,7 milliárd forint) gyűjtött össze a Notre-Dame helyreállításához.

Az adományok és felajánlások teljes összege ennél jóval magasabb, ha beszámítják a francia állam különböző mecénásainak adományait is. Becslések szerint a teljes összeg elérheti az egymilliárd eurót (319,2 milliárd forint) is. Ekkora összeget korábban sohasem sikerült adományokból összegyűjteni Franciaországban.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

pápaság

• Magyarországi pápalátogatások
• Prédikálás miatt jelentette fel Husz Jánost az érsek
• A „Hit védelmezője”, VIII. Henrik még Lutherrel is szembeszállt
• A tökéletes naptár nyomában: a szökőnap története
• Másodjára szőrcsuha helyett páncélban zarándokolt IV. Henrik a pápához
• Gátlástalan eszközökkel gyűrték le Itáliát a semmitől vissza nem riadó Borgiák
• Szembenézett a katolikus egyház múltbeli tetteivel II. János Pál pápa
• A pápa is a reformokat sürgetők oldalára állt a második vatikáni zsinaton
• Csak sokadik próbálkozásra tudott leszámolni Garibaldi „Olaszország szégyenével”