Kockázás, állatviadalok, lottó és totó: a szerencsejátékok története
2022. május 3. 12:10 Múlt-kor
Fortuna szerencsekereke már az idők kezdetétől játékra csábította őseinket. Legyen szó kockavetésről, állatviadalokról vagy futballról, az emberiségben szunnyadó játékszenvedély – bár szofisztikáltabbá vált az évezredek során – nem hunyt ki soha. Kardhegyen pörgő pajzsok, katapulttal kilőtt állattetem-sorsjegyek, játékszenvedélytől tüzelt uralkodó, mesés totónyeremény az 1956-os forradalom tébolyában – néhány kiragadott epizód a szerencsejátékok több ezer éves történetéből.
Korábban
Nem újkori szenvedély
A játék élvezete nem újkori találmány. Az emberi elmébe genetikailag kódolt versengésnek a szerencsejáték egy olyan formája, amelynek során a végeredmény bizonytalan, ám a „jó” kimenetel dicsőséggel és óriási adag adrenalinlökettel kecsegtet.
A játékelmélet meghatározása alapján ez a szórakozási forma zéró összegű játék, mert az interakcióban nem kap szerepet a kooperáció, a „győztes” csak a fogadótárs vagy – ma már – egy fogadóiroda kárára juthat hozzá nyereményéhez.
A bonyolult kelléktárat nem igénylő szerencsejátékokat már az őskorban is űzték, erről árulkodnak a régészek felfedezései kockaszerű tárgyakról és barlangrajzokról. Az örökség az ókorban élt tovább, a Hellász aranykoráig visszavezethető rulett ősével már görög katonák is játszottak: a több cikkelyre osztott pajzsot kardhegyen pörgetve tehették meg tétjeiket, majd a győztes pozíciót eltaláló katona örvendhetett nyereményének.
Édouard Joseph Dantan festménye a diszkoszvetőről
A kenó eredetére utaló nyomok egészen az ókori Kínáig vezetnek vissza. A játék már a Han-dinasztia idején, a Kr. e. 3. század végén nagy népszerűségnek örvendett, és gyakran „fehér galamb játék” néven hivatkoztak rá, mivel a nagy távolságok miatt postagalambokkal értesítték a győzteseket. A bevételeket nem dorbézolták el, a fogadók vagyonának egy részét a kínai nagy fal építésére fordították.
Tudtad, hogy a bankok már a civilizáció hajnalán kinyitottak? Vajon hogyan működött az ókorban a hitelezés? Miként dőzsölt a századfordulón egy magyar bankár? Hogyan zajlott a kölcsönfelvétel évszázadokkal ezelőtt? Az OTPédia oldala könnyed stílusban, szórakoztató módon mutatja be modern életünk egyik legfontosabb szegmensét, a bankjegyek és a pénzintézetek világát. A-tól Pénzig.
A craps, és annak középkori őse a hazard (ha valaki hazardírozik, mindent kockára tesz – szintén árulkodó kifejezés –, és vakmerő, felelőtlen döntése nyomán akár egész vagyonát elveszítheti) egy angol kockajáték volt, amelyről az első feljegyzést az angol nyelven elsőként alkotó költő, Geoffrey Chaucer készítette a 14. században megjelent Canterbury mesék című művében.
A nagy világvallások ugyan igyekeztek megakadályozni a szerencsejáték térhódítását, de szankciókat nem írtak elő, a Korán is „csak” óva intett az ördögi tevékenységtől: „A bor, a szerencsejáték […] a sátán förtelmes műve. Kerüljétek azt. A sátán a bor és a szerencsejátékok által csupán ellenségeskedést és gyűlölséget akar szítani közöttetek."
A Biblia nem tért ki a szerencsejátékokkal kapcsolatos szokásokra, de határozottan szót emelt a pénz szeretete és a meggazdagodás ellen. Ennek ellenére a sorsvetés a kereszténységben sem tabu, az apostolok is így választották ki Júdás utódját.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód
- Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
- Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
- Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
- Így került Erdély 100 éve a románokhoz
- Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
- Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
- Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai
- A hagyomány szerint halálában is összekapcsolódott Shakespeare és Cervantes 20:20
- Szenvedéllyel teli tájakat ábrázolt festményein William Turner 15:05
- Első felesége halála után teljesedett ki igazán Rettegett Iván paranoijája 14:20
- Egressy Béni mellett a Fiumei úti sírkert megnyitásárról is megemlékeztek 13:20
- Európai nagyhatalom vált Magyarországból III. Béla uralkodása alatt 09:50
- Ma sem tudjuk biztosan, hogyan halt meg Shakespeare 08:20
- Szórakozásnak tekintette a hangversenyt a szigorú nevelésben részesült Menuhin tegnap
- Még a japánok csodálatát is elnyerte az amerikai Hellcat tegnap