A brit birodalom öröksége
2003. május 14. 06:01
A monetáris piac élén
Befektetéseken kívül az ex-birodalom kereskedelmi egyezmények révén is növelte részét a világ gazdasági hatalmában: szabadkereskedelmi egyezményeket kötött Latin-Amerikán kívül Törökországgal, Marokkóval, Sziámmal, Japánnal és a dél-tengeri szigetekkel is.
A 19. század végére, a brit kereskedelem 60%-át az Európán kívüli partnerekkel való kereskedés tette ki. A fejlődő országokkal való kereskedelem nagyon jól jött a birodalomnak. A külföldi befektetésekből és a ritkán említett láthatatlan ágazatokból, mint például a biztosításból és a hajózásból származó bevételei révén sokkal nagyobb mennyiségű áru importálására volt képes, mint exportálására. Ennek ellenére 1870 és 1914 között a külkereskedelmi mérleg eredménye még így is 10% volt. (A kapcsolat az exportált és az importált termékek árai között, azaz többet adott el, mint költött.)
Nagy Britannia a nemzetközi monetáris piacot is vezette, és idővel egységesítette. 1868-ban rajtuk kívül már néhány gazdasági függésben lévő partnereik, így Portugália, Egyiptom, Kanada, Chile, Ausztrália is használták az aranyalapú fizető eszközöket. (Ez a rendszer megszabta egy adott ország forgalomban lévő papírpénzének értékét, illetve szükség esetén kötelezhették a nemzeti bankokat arra, hogy a forgalomban lévő pénzt aranyra váltsák. Azaz elegendő mennyiségű aranytartalékkal kellett rendelkeznie az országnak.) A Latin Monetáris Unió tagjai, Franciaország, Oroszország, Perzsia, és más latin-amerikai államok a kétvalutás pénzrendszert alkalmazták; a föld többi országaiban pedig ezüst alapú valutát alkalmaztak. S annak ellenére, hogy 1908-ra Kína, Perzsia és néhány közép-amerikai ország kivételével még mindig az ezüstalapú valutát alkalmazták, az aranyalapú fizető eszközök mégis elterjedtek a világ monetáris piacán. Idővel ez vált elfogadottá.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2019
- Széchenyi Zsigmond vadászkalandjai
- Az 1990. októberi taxisblokád
- Az amerikai modernizmus első nagyasszonya
- 1918 - Az őszirózsás forradalom tündöklése és bukása
- A zselízi Eszterházy-kastély
- 1849 - Az aradi vértanúk tragédiája
- A szesztilalom rettegett szélmalomharcosa
- A Drechsler-palota különc asztaltársasága
- Hét híresség, akit elutasítottak a seregtől
- Kiállításokkal és interaktív programokkal emlékeznek meg Kőrösi Csoma Sándorról Indiában 11:20
- Máig számos rejtély övezi a Húsvét-sziget hatalmas szobrait 09:05
- Egy legenda szerint a mai napig segíti a diákokat Lorántffy Zsuzsanna tegnap
- Szeretett zenélni, de a fizika húrjain Einstein szebben játszott, mint a hegedűjén tegnap
- A Borisz Godunovot állítja színpadra a Magyar Állami Operaház tegnap
- Országszerte számos programmal készül régizenei évadában a Haydneum tegnap
- A Budapest arculatát is meghatározó norvég építészre emlékeztek tegnap
- Orvosnak tanult, de az írói pályán vitte sikerre Németh László tegnap