A brit birodalom öröksége
2003. május 14. 06:01
A brit birodalom korántsem volt olyan jótékony, mint ahogy azt sokan vélik: gyarmatairól való lemondása nem annyira az ébredő nemzetiségi mozgalmaknak volt köszönhető, mint inkább annak a hatalmas költségnek, amit a veszedelmesen nagy birodalomnak az egybetartására fordítottak.
A csúcson
1897-ben, az 50. jubileumi évben, Viktória királynő a világtörténelem valaha létezett leghatalmasabbra kiterjedt birodalmának csúcsán uralkodott. A számok megdöbbentőek: 1860-ban a Brit Birodalom területe körülbelül 24.6 millió négyzetkilométerre rúgott. Ez a szám 1909-re 33 millió négyzetkilométerre emelkedett. Ekkor már háromszor akkora, mint a francia, és tízszer nagyobb, mint a német gyarmatbirodalom, továbbá 444 millió ember élt brit uralom alatt.
A britek nemcsak az Afrikáért zajló versenyfutásban vezettek, de a Távol-Keletért hadakozók között is az élvonalba tartoztak: hajszát indítottak Borneóért, Malajziáért és Új-Guinea nagyobbik részéért is, nem beszélve a csendes-óceáni szigetekről. A St. James's Gazette összeállítása szerint a királynői birodalom `egy kontinenst, szigetek, tavak ezreit, félszigetek százait, ötszáz hegyfokot és kétezer folyót` uralt.
A birodalom kiterjedése nem csak világatlaszokon és összeírási eredményeken mérhető le. A Brit Birodalom egyszerre volt a világ legtöbb befektetését végrehajtó bankja is. 1914-re a külföldön befektetett brit tőke bruttó értéke elérte a 3,8 milliárd fontot, ami egyben kitette a külföldiek által birtokolt tulajdon kétötödét, később a felét is. Mindez kétszer haladta meg a francia és háromszor a német tengerentúli befektetéseket. Soha még gazdasági hatalom nem uralt ekkora arányt a tengereken túl. Sőt, 1865 és 1914 között a britek szívesebben fektették pénzüket `Amerikába`, mint saját hazájukba. Nem csoda hát, hogy idővel úgy gondoltak a Brit Birodalomra, mint aminek istenadta joga lenne irányítani a világot.
Ám ennek befolyása jóval nagyobb volt a térképeken jól látható területi nagyságnál. Hiszen az a hatalmas mennyiségű tőke, ami például Latin-Amerikába áramlott, olyan befolyást adott a briteknek, különösen Argentínában és Brazíliában, hogy jogosan beszélhetünk `nem hivatalos imperializmus`-ról is ebben a térségben.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tavasz
Múlt-kor magazin 2022
- Lakatos Ernő, a „kiváló napi végrehajtó”
- A mozsgói Biedermann-kastély
- Tévéelnök belügyes gyakorlattal: Tömpe István
- A rivaldafényt kerülő Apró Antal
- A holokauszt soproni mártírjai
- Hét híres királygyilkosság
- Biszku Béla, a megtorlás szimbóluma
- A Duna egykori halcsodái
- Szomorú szerelem a szabadságharc idején
- Egressy Béni mellett a Fiumei úti sírkert megnyitásárról is megemlékeztek 13:20
- Európai nagyhatalom vált Magyarországból III. Béla uralkodása alatt 09:50
- Ma sem tudjuk biztosan, hogyan halt meg Shakespeare 08:20
- Szórakozásnak tekintette a hangversenyt a szigorú nevelésben részesült Menuhin tegnap
- Még a japánok csodálatát is elnyerte az amerikai Hellcat tegnap
- Saját ifjúságának történetét íratta át a Spanyolországot egyesítő Izabella tegnap
- Keserűen vette tudomásul a Szerbia elleni ultimátumot Tisza István tegnap
- Április 27-én kezdődik a Budapest Táncfesztivál tegnap