7 meglepő tény az orvoslás történetéből
2018. július 6. 12:37 Múlt-kor
Az élhető életre, azon belül is az egészség megőrzésére való törekvés mindig jelen volt az emberek életében. Az orvostudomány így tehát olyan fonal, amely összeköti napjaink emberét a legtávolabbi ősökkel is. Könnyű azonban azt a hibás következtetést levonni, hogy történelme csupán nagy felfedezések pillanataiból, illetve a régi megoldásokon való mulatásból áll. Az orvostudomány története során többször születtek olyan megoldások, amelyek feledésbe merültek, majd napjainkra újra bevett gyakorlattá váltak, emellett tartalmaz rengeteg izgalmas esetet is. Alább olvasható hét meglepő tény az orvoslás történetéből.
Korábban
A teriaca nevű készítményt mindenre való gyógyírnak tartották
Az ókorban uralkodónak lenni igen veszélyes vállalkozás volt – valaki mindig az ember életére tört. A legenda szerint ezért a Fekete-tenger déli partján fekvő Pontosz királya, VI. Mithridatész megpróbált immúnissá válni a mérgekre azzal, hogy apró, majd egyre nagyobb dózisokban vette be őket. Állítólag elítélt bűnözőkön is toxikológiai kísérleteket végzett, amelynek végeredménye a legenda szerint a „mithridaté” nevű elixír lett, amely minden méreg elleni gyógymódot egyetlen készítményben ötvözött.
A római seregek ellen ez nem sokat segített, így VI. Mithridatész királyságát meghódította Kr. e. 66-ban Pompeius. Ezután a recept állítólag Rómába került, ahol később Nero császár orvosa, Andromakhosz továbbfejlesztette. A végeredmény egy 64 összetevőből álló szer lett, amely „teriaca” néven vált ismertté. A legtöbb összetevő növényi eredetű volt (az ópium is köztük volt), de viperahúst is tartalmazott a recept szerint.
A korai szkepticizmus ellenére a teriaca értékes (és drága) termék lett, amellyel minden bajt igyekeztek gyógyítani. A 12. századra Velence volt a vezető exportőre, és az anyagot nagyra tartották mind az európai, mind az arab és a kínai orvoslásban. Népszerűsége 1745 után kezdett csökkenni, amikor William Heberden angol orvos cáfolta állítólagos hatékonyságát, és azt állította, néhány vállalkozó szellemű római eltúlozta a Mithridatész-történetet, hogy meggazdagodhasson. Ennek ellenére a teriaca készítésének módja sok európai gyógyszerészkönyvben a 19. századig megtalálható volt.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
- „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
- 10 tény a Mona Lisáról
- Egy legenda szerint a mai napig segíti a diákokat Lorántffy Zsuzsanna tegnap
- Szeretett zenélni, de a fizika húrjain Einstein szebben játszott, mint a hegedűjén tegnap
- A Borisz Godunovot állítja színpadra a Magyar Állami Operaház tegnap
- Országszerte számos programmal készül régizenei évadában a Haydneum tegnap
- A Budapest arculatát is meghatározó norvég építészre emlékeztek tegnap
- Orvosnak tanult, de az írói pályán vitte sikerre Németh László tegnap
- Nehezen birkóztak meg a hatóságok San Francisco egyik legnagyobb természeti katasztrófájával tegnap
- Kiátkozás és birodalmi átok: Luthert semmi sem tántorította el reformszándékaitól 2024.04.17.