2022. tél: A szeretet mártírjai
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Így kezdődött a román-magyar hidegháború

2014. október 8. 12:06 Csernus Szilveszter

Rákosiék és a magyar ügy

A Budapestre érkező Petru Grozát a magyar kormány képviselői fogadták a pályaudvaron (első sor balról jobbra): Rákosi Mátyás, Nagy Ferenc, Szakasits Árpád, Veres Péter és Ortutay Gyula.

Budapest azonban nem táplálta a párizsi béke megkötése után a román félelmeket, s nem törekedett a területi igények fenntartására. Sőt Gyöngyösi István bukaresti nagykövetet, amiért kapcsolatot tartott több romániai kommunista magyarral (így információkat szerezve például a Román Kommunista Pártról), a Rajk-perben letartóztatták, majd a Securitate tisztjeinek a kérdéseivel kellett az Andrássy út 60. vallatószobájában szembesülnie.

Eközben Magyarországon is a tabu témák közé tartozott Erdély kérdése és a román-magyar viszony (az 1953-as Föltámadott a tenger című filmből is részben ezért maradt ki a 12 pont). Az ezeket érintő ügyeket ráadásul a két állampárt maroknyi elitjének titkos találkozóin beszélték meg, így megbízható hivatalos forrásokra nem támaszkodhatunk - a román-magyar hidegháború vizsgálatára is rányomja tehát a bélyegét a diktatúrák azon jellemzője, miszerint a fontos kérdések legtöbbször a nyilvánosságot és a jegyzőkönyvezést nélkülöző megbeszéléseken, találkozókon, vagy akár vadászatokon dőltek el, megnehezítve a történészek munkáját.

Az erdélyi magyar vagyon ügye viszont már politikai lépésekre késztette a magyar kommunista vezetést. Még a román király hozta létre 1945-ben az Ellenséges Javakat Kezelő és Felügyelő Pénztárat, amelynek célkeresztjébe többek között a magyar állampolgárságú természetes és jogi személyek vagyonának elkobzása tartozott. A 24 államosított erdélyi bank egyharmada volt magyar, de zárolták a magyar állami hatóságok ingatlanjait is (mint köztudott, Észak-Erdély 1940-1944-ig ismét a magyar állam része volt), ahogy a Magyarországra és Németországra menekültek vagyonait is.

Lotar Radaceanu román munkaügyi, Anna Pauker román külügyminiszter, Petru Groza miniszterelnök és Bognár József, Budapest polgármestere városnézésen a Szabadság téren a szovjet emlékműnél

A budapesti vezetés hangsúlyozta, hogy a magyar állami vagyont ne kapitalista, hanem állami tulajdonként kezeljék. A Magyar Dolgozók Pártja nem sokkal megalakulása után felbecsültette az így kisajátított magyar vagyont. A MDP Külügyi Bizottsága az így (1943-as értéken számolva) kapott 33 milliárd pengős vagyon kártérítésére tízéves törlesztési tervet javasolt a Groza-kormánynak, amely válaszul a világháború alatt Észak-Erdélyből a trianoni Magyarországra deportált zsidók vagyonát követelte - igaz, ez a Budapest által követelt összeg huszadára rúgott.

A taktika egy előnytelen kompromisszumhoz vezetett: 1948. szeptember 21-én Bukarestben mindkét fél lemondott az általa követelt kártérítésről. A székely származású Vasilie Luca (Luka László) román pénzügyminiszter ehhez azt a régebbi századokból ismert frázist fűzte indoklásul, hogy a zár alá vett magyar vagyont egyébként is a "magyar urak a románok kizsákmányolásával" szerezték.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. tél: A szeretet mártírjai
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár