Táncsics-börtön: középkori ágyasházból amerikai kaszárnya

2014. október 7. 14:00

URL: http://mult-kor.hu/20141007_tancsicsborton_kozepkori_agyashazbol_amerikai_kaszarnya

A budai vár egyik legszebb épületébe 68 év után először léphetett be magyar ember mindenféle ellenőrzés nélkül. Az Árpád-kor végén ágyasházként funkcionáló Kammerhof maradványain felépült, egyedülálló dunai panorámával bíró börtönben raboskodott egykoron Kossuth és az épület nevét adó Táncsics Mihály is, akit 1848. március 15-én innen szabadított ki a pesti forradalmi tömeg. Mint azt az idegenvezetés során megtudtuk, nem volt túl bonyolult az akció, ugyanis a rácstalan ablakok deszkáit csupán le kellett feszíteni, s az író egyszerűen kilépett szobájából az őt váró szekérre, ahol egyébként nyomban elaludt, s később még hideg vízzel sem lehetett felébreszteni. A második világháború után jóvátételként az Egyesült Államok tulajdonába, majd idén nyáron ismét magyar kezekbe kerülő ingatlan csak két napra nyílt meg a nagyközönség előtt, mától a régészek veszik birtokba.


Ágyasház mellett pénzverde

A nyáron ismét magyar kézbe került, Táncsics utca 9. szám alatti épületbe 68 év után - vasárnap és hétfőn - először léphetett be magyar ember mindenféle megkötés nélkül. A 20. század második felében amerikai tulajdonban lévő ingatlan Árpád-korig visszanyúló történetét az elmúlt két nap során bárki meghallgathatta Jamrik Levente történész tolmácsolásában.

A telken a középkorban a Régi királyi ház, lényegében a király magánlakosztálya, az úgynevezett Kammerhof hatalmas épülete állt. Ennek maradványai a jelenlegi földszint alatt 6-8 méterre találhatók. Kezdetben még nem Budán, hanem Esztergomban állt a királyi székhely, a Duna-parti településen IV. Béla korában egy kamarásház épült, amely gyakorlatilag a királyok ágyasházaként funkcionált, praktikus okokból kifolyólag később - valószínűleg III. András idején -  itt állították fel az első budai pénzverdét is.

Az utolsó Árpád-házi király halála után az épület fokozatosan veszített jelentőségéből, végül Nagy Lajos 1381-ben az egyetlen magyar alapítású szerzetesrendnek, a pálosoknak adományozta, akik még ugyanabban az évben elhelyezték itt Remete Szent Pál Velencéből kicsempészett maradványait. A szerzetesek 1416-ban elcserélték az ingatlant Cillei Hermann szlavón bánnal, akinek a halála után a váci püspökség tette rá a kezét.

A 16. század elején az immár palotává fejlesztett ingatlant erős tornyokkal erősítették meg, ezek egyike volt a 22 méter átmérőjű ún. Erdélyi-bástya, amely az első óolasz bástya volt az országban. Masszívsága miatt maradhatott meg a 21. századra is, bár ma már teteje a belső udvar felső részének szintjén található. A Kammerhofból kifejlődő püspöki palota végül a 15 éves háború idején (1591-1606) teljesen elpusztult.

Az egykori Táncsics-börtön egyik épületének földalatti folyosója

Buda 1686-os visszafoglalása után, 1722 és 1728 között a romos területen Bécs egy vastag falú lőporraktárt épített, amelyet még akkor is kiválóan védett az Erdélyi-bástya. A robbanásveszély miatt a napóleoni háborúk után lerombolták a két felső emeletét, s a külvárosokba szállították a lőport.

A Táncsics utcáról is látható sárga, korai klasszicizáló épületet 1810 és 1833 között építették laktanyaként, azonban elsősorban börtönként funkcionált, főként a Habsburg-elnyomás, valamint a szólásszabadság megsértése ellen tiltakozó magyar és román írók, jogászok és politikusok egy részét zárták be falai közé, többek között itt raboskodott Táncsics Mihály, Wesselényi Miklós, Kossuth Lajos és Czuczor Gergely is. Az épületet József-kaszárnyának hívjuk, azonban arról még a mai napig vita folyik, hogy József nádorról vagy Szent Józsefről nevezték-e el.

Feltehetően ebben a szobában raboskodott Táncsics Mihály

Habár börtönként működött, nem a levegőtlen, nyirkos pincében raboskodó, vasra vert rabok rémképére kell gondolnunk. A kétszintes épületben úri lakosztályok kaptak helyet, a szobákban viszonylag kényelmes ágyak, kanapé, könyvespolcok, festmények, olajlámpa könnyítette meg a szabadságukban korlátozott rabok életét. Jamrik Levente elmondta, hogy Kossuth először az épület utcahomlokzat felőli részén kapott egy földszinti szobát, ahonnan könnyű kapcsolattartás nyílt a gyalogosokkal, majd amikor erre rájöttek az osztrákok, áthelyeztették az udvarra nyíló helyiségbe.

Táncsicsot hideg vízzel sem lehetett felkelteni

Az 1848-as forradalom első eseményei is szorosan kapcsolódnak az épülethez, ugyanis innen szabadították ki Táncsics Mihályt - aki a közhiedelemmel ellentétben nem a kaszárnya udvari melléképületében raboskodott. Jamrik Leventétől az érdeklődők megtudhatták, hogy viszonylag könnyen ment az akció, ugyanis a börtön ablakain nem volt rács, az osztrákok csak bedeszkázták a nyílásokat. A pesti forradalmi tömegnek mindössze le kellett feszítenie a deszkákat, Táncsics pedig egyszerűen belépett az ablakból a hintóba. A történet mulatságosan folytatódott, ugyanis a publicista szinte azonnal elaludt a szekéren, majd a mai Vörösmarty térre érve Hauer József, a Nádor fogadó bérlője felajánlotta egyik szobáját a kifáradt írónak, aki ruhástól vetette rá magát az ágyra.

Táncsics Mihály

Eközben a Nemzeti Színházban a Bánk bán előadására készülődtek, az est díszvendége pedig maga Táncsics lett volna, akit azonban még hideg vízzel sem lehetett felébreszteni mély álmából. Valakinek az az ötlete támadt, hogy az egyik színész arcát kenjék be tojással - attól ráncos lesz a színpadi fényben -, s Táncsics-imitátorként álszakállban vonuljon át a színpadon. Jókai Mór a forradalom tisztaságára hivatkozva ezt hevesen ellenezte, s a szomorú - bár kissé komikus - hír bejelentésére készülődött. A színfalak mögött egy csók kíséretében éppen akkor tűzte fel Laborfalvi Róza leendő férje mellére a kokárdát, amikor a függöny fellibbent, s a fellelkesült tömeg úgy vélte, a kiszabadult Táncsicsot látja viszont. Szűnni nem akaró tapsvihar és éljenzés következett.

Miután kiszabadították a fáradt Táncsicsot, bezárták a "rettegett" börtönt, s elfeledkeztek arról a tényről, hogy az író nem egyedül raboskodott ott. Mikor egy hónappal később újra kinyílt a kapu, megtalálták Eftimie Murgu román származású ügyvédet, aki az eltelt hetekben faleveleken és füvön próbált megélni, mivel nem volt elég bátorsága, hogy lemásszon a várfalon, kiáltásait pedig nem hallották meg. Az incidens ellenére Murgu a magyar szabadságharc rendíthetetlen híve maradt.

Különálló épület az egykori Táncsics-börtön udvarán

Négy emberről (egy lengyel, egy osztrák, valamint két magyar) tudjuk, hogy valószínűleg a kaszárnya udvarán, a mostani országzászló környékén végezhették ki az osztrákok 1849. január 30-án. A 19. század második felében térparancsnokságként funkcionált a komplexum, a 20. század első évtizedeiben pedig a magyar pénzügyminisztérium bélyegjövedék és jogilleték hivatala használta.

Az amerikai évek

1946-ban (hivatalosan 1948-ban) az Egyesült Államok szerezte meg az épületet, azonban a tulajdonoscsere kérdése máig vitatott. Az első verzió szerint az USA illetékes minisztériuma kiszámolta, hogy mekkora kárt tett a magyar légvédelem a légerejében (illetve, hogy arra korábban mekkora összeget költött), forintosította, s így gyakorlatilag háborús jóvátételként kapta az ingatlant. Egy másik magyarázat szerint vásárlással szerezte meg Washington a festői látképpel bíró területet, azonban az ezt igazoló dokumentumot még senki sem tudta felmutatni.

Néhány hónappal ezelőtt még amerikai tengerészgyalogosok játszottak itt

Az 1950-es években az egykori börtönben kb. 45-50 tengerészgyalogos állomásozott, akik a Szabadság téri amerikai nagykövetség védelmét látták el, később ez a szám jelentősen megcsappant, s az 1980-as évektől kezdve főként csak rekreációs céllal szállásoltak el iraki, afganisztáni, illetve a kuvaiti háborús veteránokat az épületben. A katonák egyébként egy konditeremmel, egy virtuális lőtérrel, egy kerti grillel, valamint egy kosárlabdapályával járultak hozzá a középkori múlttal bíró ingatlanközpont építészetéhez. Különleges helyzet állt elő 1985-ben, amikor Budapest visszakapta a lőporraktárat, azonban mivel azt csak amerikai területen lehetett megközelíteni, a magyar állam jelképes, évi egy dolláros díjért bérletként adta ki az ingatlant az Egyesült Államoknak.

A pletykákkal ellentétben nem itt faggatták ki Oszama bin Ladent, a fekete falú szobában virtuális lőtér üzemelt

George W. Bush amerikai elnök 2006. június 21-22-i budapesti látogatásán elvi egyezség született a Táncsics-börtön ingatlancsere formájában történő visszaszolgáltatásáról. A végül 2007-ben aláírt megállapodás értelmében az amerikai fél a Táncsics-börtönt is magában foglaló ingatlant két másik épülettel együtt visszaadja a magyar államnak, cserébe Magyarország csaknem két és fél milliárd forint értékben felújítja és átadja az amerikai nagykövetség melletti két épületet. A budavári börtön végül 2014. június 20-án került ismét magyar kézbe. Mától a Budapesti Történeti Múzeum régészei veszik birtokba a leletekben igen gazdag területet, amelynek feltárása után a tervek szerint 1848-as emlékközpont nyílhat Kossuth egykori rabságának helyszínén.