Új genetikai kutatás az askenázikról

Bár az elmúlt évek genetikai kutatásai kapcsolatot találtak szerte a világban élő zsidók között, a zsidóság több mint 75%-át kitevő askenázik ellentmondásos eredetét sokáig homály fedte. Korábbi vizsgálatok során a világ számos részén élő askenázi zsidók Y-kromoszómájának elemzésekor férfiágon a Közel-Keletre vezető nyomokat találtak, és ebből egy tavaly októberben napvilágot látott kutatás során tudósok arra következtettek, hogy míg az apák levanteiek lehettek, az anyák a helyi lakosságból kerülhettek ki.

A nemzetközi kutatókból álló The Ashkenazi Genome Consortium (TAGC) által végzett, eddigi legátfogóbb genetikai kutatás megerősítette azt a széles körben elterjedt vélekedést, miszerint az európai zsidóság ősei levanteiek és európaiak voltak, s egyúttal cáfolta azt a 19. században megalkotott teóriát, hogy az askenázik a kazárok leszármazottjai lennének - közölte Itsik Pe'er, a TAGC alapítója, a Columbia Egyetem informatikaprofesszora. A kazár-elmélet töretlen népszerűségét mutatja, hogy Eran Elhaik, a Johns Hopkins Egyetem doktoranduszhallgatója a Genome Biology and Evolution hasábjain még tavaly is arról értekezett, hogy az askenázik őseit a Kaukázusban kell keresni.

A kutatók 128 askenázi zsidó teljes genomját elemezték és hasonlították össze 26 belgiumi flamandéval (ők alkották a referenciacsoportot), hogy megvizsgálják, melyek az askenázik DNS-szekvenciáinak egyedi genetikai markerei. A genomokban előforduló hasonlóságok száma lehetővé tette, hogy a tudósok hozzávetőleg meghatározzák az alapító közösség létszámát és a megjelenésük óta eltelt idő alsó-és felső határát. Így jött ki a 30-32 generáció, azaz nagyjából 800 év - olvasható a Nature Communications szeptember 9-i számában.

"Kutatásunk megmutatta, hogy az alapító közösség etnikailag kevert volt, őseik pedig Európából és a Közel-Keletről származtak" - mondta el az egyik kutató, Shai Carmi. A TAGC által végzett genetikai kutatás szerint az európai zsidó közösségek alapító csoportja néhány száz főből állt, leszármazottaik pedig gyorsan benépesítették a kontinens keleti felét, miközben genetikailag elkülönült közösségeket alkottak. Az átfogó DNS-szekvenálás egyúttal arra is választ adott, hogy bizonyos öröklődő betegségek - így a Tay-Sachs-szindróma vagy a cisztás fibrózis - jóval gyakrabban fordulnak elő az askenázi zsidók körében. 

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

hidegháború

• Tíz évvel élte túl a Szovjetuniót a Mir űrállomás
• Berlint igen, de egész Európát még nem osztották fel a jaltai konferencián 
• Számos összefüggő hiba okozta az Apollo-1 legénységének tragédiáját
• Mindennaposak voltak az álhírek és a szándékos félretájékoztatások a hidegháború éveiben
• Csak Jimmy Carter elnöksége alatt térhetett haza a Szent Korona
• A világ legnagyobb hatalmai közé akarta emelni országát az utolsó iráni sah 
• Bűntudat helyet csak nosztalgiát érzett Uganda véreskezű diktátora, Idi Amin Dada
• A hidegháború végét jelentette a máltai találkozó
• Meghibásodás miatt oldottak ki Kanada felett az amerikai atombombák