A vörösterror 133 napja

Kik azok az Iszlám Állam által elüldözött jazidiak?

2014. augusztus 14. 17:04 MTI

Az elmúlt napokban nagy nemzetközi figyelmet váltott ki a jazidi közösség sorsa, miután az Iszlám Állam szélsőséges szunnita szervezet fegyveresei az eddig kevéssé ismert vallási kisebbség több tízezer tagját elüldözték észak-iraki lakhelyükről, így a jazidiak most a külvilágtól elzárt Szindzsár-hegységben rekedtek, gyakorlatilag szinte víz és élelem nélkül.


A BBC brit közszolgálati műsorszóró internetes oldalán közölt elemzés szerint a kurd etnikumhoz tartozó, de saját vallást gyakorló csoport vélhetően nem fog örülni a nemzetközi figyelemnek: a jazidiak ugyanis - pont a vallási üldöztetés miatt - eddig jellemzően zárt, kis közösségekben éltek, óvakodva az őket gyakran megbélyezgő, olykor - tévesen - "az ördög imádóinak" nevező külvilágtól.

Ebből fakadóan azt sem tudni pontosan, hogy hányan követik a jazidi vallást. Különböző becslések 70 és 500 ezer közé teszik a Irak és Szíria északnyugati, illetve Törökország délkeleti részén elszórtan élő jazidi közösségek összlétszámát. Az mindenesetre biztos, hogy a jazidiak létszáma jelentősen csökkent az utóbbi évszázadban, részben azért is, mert a jazidi vallást nem lehet felvenni, csak úgy válhat valaki a közösség tagjává, ha beleszületik.

A jazidiak mostani üldöztetése alapvetően a közösség nevének félreértelmezésén alapul. A szunnita szélsőségesek szerint ugyanis a jazidi elnevezés I. Jazíd ibn Muávija (647-683) kalifa, az Omajjád-dinasztia második uralkodójának nevéből ered, akinek megítélése kicsapongó, iszákos életmódja miatt igen negatív az utókor szemében. Ugyanakkor kutatók szerint a jazidiaknak semmi közük I. Jazídhoz, ehelyett a közösség neve egy perzsa szóból eredeztethető, és egyszerűen annyit jelent, hogy "Isten követői". A jazidiak magukat egyébként dászinnak hívják, ami egy keleti keresztény egyházkerület nevéből ered.

A jazidiak szent helye Lalisban, Bagdadtól 430 kilométerre északnyugatra

A jazidiak sajátos vallása számos félreértést szült az idők során, ami gyakran a csoport üldöztetéséhez vezetett. Egy gyakori, de hibás elképzelés például a zoroasztrizmussal (ősi perzsa vallás, amely szerint a világ a jó, "a fény" és a rossz, "a sötétség" erőinek a küzdőtere) hozta összefüggésbe a jazidiakat, és napimádóknak tartotta őket. Bár a jazidiak szent helyein valóban hangsúlyos a napmotívum és sírjaikat a keleti napfelkelte felé tájolják, vallásuk alapvetően a kereszténységgel és az iszlámmal is nagy hasonlóságokat mutat. A jazidiak ugyanis mind a Bibliát, mind pedig a Koránt követik, bár vallási hagyományaik nagy része nem található meg írásos formában, hanem szájról szájra adják tovább.

A gyermekeket például szentelt vízzel keresztelik meg, az esküvőkön a pap kenyeret tör, a vörösbe öltözött menyasszony pedig keresztény templomokba látogat. Decemberben három napig böjtölnek, szeptember 15. és 20. között pedig éves zarándoklatot tartanak a Moszulhoz közeli Lalisba, Adi ibn Muszáfir sejk síremlékéhez, aki egy omajjád kalifa leszármazottja. Ott a folyóban a zarándoklat végén rituálisan megmártóznak, de vallási szokásaik közé tartozik az állatáldozat bemutatása és a körülmetélés is.

Az idősebb generáció még mindig a hagyományos öltözékeket viseli

A jazidiak vallásában a teremtőt Jaszdannak nevezik, de ő olyan spirituális magasságot képvisel, hogy közvetlenül nem lehet imádni. Jaszdan egy passzív szereplő: bár a világ megteremtője, de nem annak fenntartója. Belőle hét lélek árad ki, amelyek közül a legjelentősebb a Melek Távusz, azaz a pávaangyalnak nevezett madáralak, amelyben Isten azon angyalát tisztelik, aki nem volt hajlandó Ádám előtt hódolni, ezért a Teremtő rábízta a Földet. A jazidiak naponta ötször imádkoznak hozzá.

Melek Távusz nevéből fakad a jazidiak megbélyegzéséhez vezető egy másik gyakori félreértés: a pávaangyal másik neve ugyanis arabul azt jelenti, hogy sátán, ezért gyakran az ördög követőinek tartják a közösség tagjait. A jazidiak továbbá hisznek a lélekvándorlásban, és abban, hogy a folyamatos újjászületéssel elérhető a fokozatos megtisztulás, ezért pokolra sincs szükség. Egy jazidi számára a lehető legrosszabb, ha kizárják a közösségből, mivel ez esetben lelke nem fejlődhet tovább, azaz sosem tisztulhat meg.

Jazidi iskolásgyermekek énekelnek

A közösség tagjai közül manapság egyre többen térnek vissza vagy telepednek le Törökország délkeleti részén, a szíriai határ közelében, mivel a török kormány nem üldözi őket. Ezen régióban folyamatosan kezd visszatérni az élet az egykor elhagyatott jazidi településekre, és egyre több új házat építenek a közösség tagjai. A jazidiak évszázados üldöztetés ellenére sem hagyták el hitüket, ami amellett, hogy jelzi identitásuk és jellemük erejét, egyúttal arra is enged következtetni, hogy ha Irakból és Szíriából elűzik őket a szélsőséges Iszlám Állam harcosai, vélhetően Törökországban fognak majd nyugalmat keresni - írta internetes oldalán a BBC.

2019. tavasz: A vörösterror 133 napja
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!