Hitler elfeledett szövetségesei

Nem először gyulladt ki a Kodály köröndön lévő épület

2014. július 16. 14:38 MTI

Az 1883-ban átadott, a budapesti Kodály köröndön az Andrássy út 83-85. szám alatti, tegnap délután lángra kapó épület tetőszerkezete 1929-ben is a tűz martalékává vált. Az 1952-ig a Magyar Királyi Állami Vasút tulajdonában álló épületben vasutasok lakásai és különböző irodák kaptak helyet.


A historizáló, francia reneszánsz stílusban készült négyszintes, négyudvaros lakóház 1882-ben és 1883-ban Kauser József tervei alapján épült. A ház a körönd délnyugati sarkát foglalja el, mivel három utca (az Andrássy út, a Felsőerdő sor és a Szív utca) és egy tér határolja, négy homlokzati síkja van, ennek megfelelően egykor négy bejárata volt, de ma már ezek közül kettőt lezártak.

A pesti belvárost a Városligettel összekötő Sugár út építését a kiegyezés utáni első kormányfő, gróf Andrássy Gyula javasolta, hogy tehermentesítsék a zsúfolt, rosszul kövezett Király utcát. A tervezetet 1870-ben terjesztette a Közmunkatanács a kormány elé, az Országgyűlés az év végén szavazta meg az 1870/LX. törvénycikket a Sugár út megépítéséről. A Deák tér és az Oktogon közötti szakaszon 3-4 emeletes házak, az Oktogon és a körönd (akkori nevén Kör tér) között 2-3 emeletes, a körönd és a Városliget között 1-2 emeletes, inkább villaszerű házak építését engedélyezték. Az út 1885-re készült el teljesen és ekkor kapta meg Andrássy Gyula nevét.

A Sugár út mentén lehetőség kínálkozott impozáns paloták építésére, ehhez tőkeerős befektetőkre volt szükség, köztük a Magyar Királyi Állami Vasút Nyugdíjintézetére. 1881-ben határoztak úgy, hogy a vagyon tőkésítendő részét új bérházak építésére fordítják. Ezekben az épületekben kaptak helyet a vállalat irodái és a vasút alkalmazottai is lakhattak ott.

A tegnap délutáni lángok

A nyugdíjintézet először a körtér észak-nyugati részén építtetett fel Petschacher Gusztáv tervei alapján 1880 és 1882 között egy neoreneszánsz bérházat. Ennek munkálatai idején vásárolták meg a szemközti telkeket is, az oda szánt épület terveinek elkészítésével Kauser Józsefet (1848-1919) bízták meg. A kivitelező Pucher József, a kőfaragó Kauser Jakab volt, a márványmunkát Seenger Béla, az ácsmunkát Neuschloss Marcel és Ödön, terazzómunkáit Neri Ferenc, padlóit a Gregersen Guilbrand cég, asztalosmunkáit Müller Dezső, lakatosmunkáit Árkay Sándor, a kaput és a kerítésrácsot Schwartz Antal készítette, az épület vasszerkezetét a Ganz cég szállította.

A házat 1883. november 1-jén adták át, akkoriban lakásoknak és irodáknak is otthont adott. Az 1940-es évektől több átalakítás, lakásleválasztás történt, 1943-ban a padlásteret irodákkal építették be. Az épület az államosítás után is a MÁV tulajdonában maradt egészen 1952-ig, amikor a tanács vette át. Az épületen a második világháborúig a szokásos állagmegóvó munkálatokat végezték, 1929-ben az Andrássy út felé néző tetőszerkezet kigyulladt, majd beomlott. 1958-ban tatarozták, állaga ezután leromlott, az épületet 1990-ben renoválták.

Az Andrássy út világörökségi részén álló palota területének mintegy negyede a felújításért cserébe 2000-ben egy cég tulajdonába került, a munkálatok azonban azóta sem valósultak meg, az épület állaga jelentősen leromlott.

Címkék
2017. tél: Hitler elfeledett szövetségesei
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!