Kuncz Aladár - öt év pokoljárás a Nagy Háborúban
2014. június 23. 12:05
Épp a tengerhez táncolt ki a múlató társaság az esti fáklyafényben, amikor átszólt csinos táncosnője válla fölött Kuncz barátja, Orbók Loránd: „Megüzentük Szerbiának a háborút!” És ezzel vége lett a békés nyárnak. „Vége volt a gondtalan életemnek. Vége a fiatalságnak" - írja Csender Levente az Irodalmi Magazin legújabb számának hasábjain.
Valóságos divat lett Franciaország
Százöt éve éppen, hogy Kuncz Aladár 1909-ben először Párizsba érkezett. A francia nyelv tanára volt, imádta a francia kultúrát. Sírt örömében, amikor konflisa a Gare de l’Estről a Quartier Latinba vitte. Aztán a háború kitöréséig minden nyarát ott töltötte, s egy ízben tizennégy hónapot ösztöndíjjal. Párizs után Franciaország nyugati partjaira keveredett, és Bretagne-ba szeretett bele.
Számos frankofil magyar került, így vagy úgy Franciaországba ez idő tájt. Valóságos divat lett Franciaország. A magyar fiatalok jobban érezték magukat a breton falvakban, mint bármelyik magyar nyaralóhelyen. Pedig akkor még volt Abbáziánk, Fiuménk, a Monarchia területén belül is el lehetett utazni a tengerhez, de látva a Finisterre vöröslő szikláit, az ember sok mindent megért. Kuncz és barátai újra és újra visszamentek, pedig Párizstól is tizennégy óra vonatút Morlaix, pláne Budapesttől, ahol Kuncz Aladár gimnáziumi tanár volt, vagy Kolozsvártól, ahol az író apja és testvérei éltek – és mégis.
A magyar ifjak vásári komédiákat rendeztek a fürdővendégeknek egy kis breton faluban, Carantec-ben, díjakat tűztek ki a legszebb breton dalra, a legrégibb breton táncra, fazékjátékkal és lepényevéssel szórakoztatták a népet. Épp a tengerhez táncolt ki a múlató társaság az esti fáklyafényben, amikor átszólt csinos táncosnője válla fölött Kuncz barátja, Orbók Loránd: „Megüzentük Szerbiának a háborút!” És ezzel vége lett a békés nyárnak. „Vége volt a gondtalan életemnek. Vége a fiatalságnak. Úgy éreztem, hogy huszonnyolc évemmel befejeztem az életemet, vagy legalábbis befejeztem egy életmódot, egy régi világot” – írja Kuncz A fekete kolostor első lapjain.
A francia sajtóban egyre nagyobb visszhangot kapott a kezdetben jelentéktelen hír. Mit tudták a breton halászok, hogy ki az a Ferenc Ferdinánd, és hol van Szarajevó? Nem sejtették, hogy ezért mozgósítják majd őket. Egy Ferenc Ferdinándért. És voilà. Masíroztak ők is.
A kint rekedt magyarok jöttek volna haza, de már nem volt mivel. Párizsig még eljutottak, de vonat már nem indult Budapestre. A nagykövet széttárta kezét, feleségével autóba ült, és faképnél hagyta a várakozó osztrák–magyar állampolgárokat. Mint megcsalatott szerelmesek álltak a követség előtt az osztrákok, magyarok és a Monarchia valamennyi népe. Csak mert szerették a franciákat. Tehettek ők arról, hogy Gavrilo Princip… Hogy épp az ellenséges ország állampolgárai lettek hirtelen? Változtak ők egy fikarcnyit azokban a napokban, hogy rajongókból ellenségekké váltak? Dehogy, csak épp a világ fordult egyet körülöttük.
Azt még akkor nem sejtették, hogy milyen borzalmak várnak rájuk. Pár nap múltán állatszállító vagonokba terelve vitték őket a Perigueuxi-i karanténba. Onnan aztán tovább. Az egészben a legrosszabb a kiszámíthatatlanság volt. Nem tudták, hogy hová viszik őket, és meddig tart az egész hercehurca. Kuncz Aladár kétszáznegyven sorstársával Noirmoutier szigetére került egy néhai bencés kolostorba. A szigetet egy olyan út kötötte össze a szárazfölddel, ami csak apálykor volt járható. A fekete kolostorból ritkán mozdultak ki. Vízért esetleg, miközben a helyiek boche-oknak nevezték és leköpték a foglyokat. A foglyok között volt idegenlégiós, vándorasztalos, látnok, tudós, hastáncos, banktisztviselő – mindenféle réteg képviseltette magát. A közös szenvedés aztán összekovácsolta őket.
Miközben ártatlanságuk teljes tudatában várták a börtön végét a dohos szobák szalmazsákjain, egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy nem villámháborúról van szó. Hírek csak cenzúrázva jutottak be a fekete kolostorba. Kuncz életében alapvető változások kezdődtek. A külső eseményekről fokozatosan a belső lelki folyamatokra került át a hangsúly. Fontossá váltak az olvasmányélmények, az irodalmi disputák Németh Andorral, az álmok. Többször álmodott Kolozsvárról.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
16. A modern demokráciák 17–18. századi gyökerei
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- A lámpásokból kifogyó olaj mentette meg Whitehaven kikötőjét a „rebellis” amerikaiaktól
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Bibliáját és sakk-készletét vitte magával a vesztőhelyre I. Károly angol király
- Nem tartotta tiszteletben az angol alkotmányosság alapját Földnélküli János
- 10 tény az amerikai függetlenségi háborúról
- 10 arcpirító adónem a brit történelemből – a gyufaadótól a tudásadóig
- Mániákusan igyekezett kijavítani műveltségbeli hiányosságait az első amerikai elnök
- Az egyetlen nő, aki aláírta az Egyesült Államok Függetlenségi Nyilatkozatát
- Ilyenek voltak Amerika pajzán alapító atyái
- Egy legenda szerint a mai napig segíti a diákokat Lorántffy Zsuzsanna tegnap
- Szeretett zenélni, de a fizika húrjain Einstein szebben játszott, mint a hegedűjén tegnap
- A Borisz Godunovot állítja színpadra a Magyar Állami Operaház tegnap
- Országszerte számos programmal készül régizenei évadában a Haydneum tegnap
- A Budapest arculatát is meghatározó norvég építészre emlékeztek tegnap
- Orvosnak tanult, de az írói pályán vitte sikerre Németh László tegnap
- Nehezen birkóztak meg a hatóságok San Francisco egyik legnagyobb természeti katasztrófájával tegnap
- Kiátkozás és birodalmi átok: Luthert semmi sem tántorította el reformszándékaitól 2024.04.17.