A vörösterror 133 napja

Kuncz Aladár - öt év pokoljárás a Nagy Háborúban

2014. június 23. 12:05

Épp a tengerhez táncolt ki a múlató társaság az esti fáklyafényben, amikor átszólt csinos táncosnője válla fölött Kuncz barátja, Orbók Loránd: „Megüzentük Szerbiának a háborút!” És ezzel vége lett a békés nyárnak. „Vége volt a gondtalan életemnek. Vége a fiatalságnak" - írja Csender Levente az Irodalmi Magazin legújabb számának hasábjain.


Valóságos divat lett Franciaország

Százöt éve éppen, hogy Kuncz Aladár 1909-ben először Párizsba érkezett. A francia nyelv tanára volt, imádta a francia kultúrát. Sírt örömében, amikor konflisa a Gare de l’Estről a Quartier Latinba vitte. Aztán a háború kitöréséig minden nyarát ott töltötte, s egy ízben tizennégy hónapot ösztöndíjjal. Párizs után Franciaország nyugati partjaira keveredett, és Bretagne-ba szeretett bele.

Számos frankofil magyar került, így vagy úgy Franciaországba ez idő tájt. Valóságos divat lett Franciaország. A magyar fiatalok jobban érezték magukat a breton falvakban, mint bármelyik magyar nyaralóhelyen. Pedig akkor még volt Abbáziánk, Fiuménk, a Monarchia területén belül is el lehetett utazni a tengerhez, de látva a Finisterre vöröslő szikláit, az ember sok mindent megért. Kuncz és barátai újra és újra visszamentek, pedig Párizstól is tizennégy óra vonatút Morlaix, pláne Budapesttől, ahol Kuncz Aladár gimnáziumi tanár volt, vagy Kolozsvártól, ahol az író apja és testvérei éltek – és mégis.

A magyar ifjak vásári komédiákat rendeztek a fürdővendégeknek egy kis breton faluban, Carantec-ben, díjakat tűztek ki a legszebb breton dalra, a legrégibb breton táncra, fazékjátékkal és lepényevéssel szórakoztatták a népet. Épp a tengerhez táncolt ki a múlató társaság az esti fáklyafényben, amikor átszólt csinos táncosnője válla fölött Kuncz barátja, Orbók Loránd: „Megüzentük Szerbiának a háborút!” És ezzel vége lett a békés nyárnak. „Vége volt a gondtalan életemnek. Vége a fiatalságnak. Úgy éreztem, hogy huszonnyolc évemmel befejeztem az életemet, vagy legalábbis befejeztem egy életmódot, egy régi világot” – írja Kuncz A fekete kolostor első lapjain.

A francia sajtóban egyre nagyobb visszhangot kapott a kezdetben jelentéktelen hír. Mit tudták a breton halászok, hogy ki az a Ferenc Ferdinánd, és hol van Szarajevó? Nem sejtették, hogy ezért mozgósítják majd őket. Egy Ferenc Ferdinándért. És voilà. Masíroztak ők is.

A kint rekedt magyarok jöttek volna haza, de már nem volt mivel. Párizsig még eljutottak, de vonat már nem indult Budapestre. A nagykövet széttárta kezét, feleségével autóba ült, és faképnél hagyta a várakozó osztrák–magyar állampolgárokat. Mint megcsalatott szerelmesek álltak a követség előtt az osztrákok, magyarok és a Monarchia valamennyi népe. Csak mert szerették a franciákat. Tehettek ők arról, hogy Gavrilo Princip… Hogy épp az ellenséges ország állampolgárai lettek hirtelen? Változtak ők egy fikarcnyit azokban a napokban, hogy rajongókból ellenségekké váltak? Dehogy, csak épp a világ fordult egyet körülöttük.

Azt még akkor nem sejtették, hogy milyen borzalmak várnak rájuk. Pár nap múltán állatszállító vagonokba terelve vitték őket a Perigueuxi-i karanténba. Onnan aztán tovább. Az egészben a legrosszabb a kiszámíthatatlanság volt. Nem tudták, hogy hová viszik őket, és meddig tart az egész hercehurca. Kuncz Aladár kétszáznegyven sorstársával Noirmoutier szigetére került egy néhai bencés kolostorba. A szigetet egy olyan út kötötte össze a szárazfölddel, ami csak apálykor volt járható. A fekete kolostorból ritkán mozdultak ki. Vízért esetleg, miközben a helyiek boche-oknak nevezték és leköpték a foglyokat. A foglyok között volt idegenlégiós, vándorasztalos, látnok, tudós, hastáncos, banktisztviselő – mindenféle réteg képviseltette magát. A közös szenvedés aztán összekovácsolta őket.

Miközben ártatlanságuk teljes tudatában várták a börtön végét a dohos szobák szalmazsákjain, egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy nem villámháborúról van szó. Hírek csak cenzúrázva jutottak be a fekete kolostorba. Kuncz életében alapvető változások kezdődtek. A külső eseményekről fokozatosan a belső lelki folyamatokra került át a hangsúly. Fontossá váltak az olvasmányélmények, az irodalmi disputák Németh Andorral, az álmok. Többször álmodott Kolozsvárról.

2019. tavasz: A vörösterror 133 napja
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!