Mit keresett II. Rákóczi Ferenc a Vay-kastélyban?
2014. május 12. 18:15
URL: https://mult-kor.hu/20140512_mit_keresett_ii_rakoczi_ferenc_a_vaykastelyban
A Vay-család évszázadokon át épült ősi fészkének padlózatát ma kíváncsi turisták lábai koptatják, ahol a Magyar Nemzeti Múzeum egyik gyűjteményét tekinthetik meg. Mintegy háromszáz évvel ezelőtt azonban teljesen más szerepe volt a nemesi kúriának, amelyet a kuruc szabadságharc vezérlő fejedelme kétszer is felkeresett. De vajon miért?
Átszúrt szemű szarvas
A történeti Szabolcs és Szatmár megye határán fekvő Vaja központjában − a középkori eredetű templom mellett − áll egy XVII. századi kastély, amelyet a Szabolcs vármegye legrégebbi családjai közül való Vay família építtetett. A család eredetéről keveset tudunk, annyi bizonyos, hogy a 13. század végén IV. Kun László királytól kapták oklevelüket, amelyben Szatmár megyei földek birtokosává nevezték ki őket.
A nemzetség ősi címerében egy átlőtt szemű szarvas látható, amely a családban szájról szájra terjedő monda szerint azonos azzal a szarvassal, amely a honfoglaló magyarok útját mutatta a Kárpát-medencébe. A címer jelentősen kibővült, ugyanis Vay Ádám révén bárói címhez jutott a família, 1830-ban pedig a grófi címet is elnyerték.
A kutatók szerint a Vay-család a XVI. század végén, de legkésőbb a XVII. század elején először egy téglalap alaprajzú (30x10 méteres), alápincézett, kétemeletes, téglából falazott kastélyt építtetett. Az építkezés minden bizonnyal többször, talán hosszabb időre is megszakadhatott − hiszen a földszinti nagyterem boltozatán látható felirat szerint a helyiségek boltozásait 1650-ben fejezték be.
A családot bárói címhez juttató Vay Ádám
A kastély azonban nem sokáig állt ebben a formájában. Nem sokkal az építkezés után újabb munkálatokba fogtak: az épület északnyugati sarkához egy háromszintes tornyot építettek fel, továbbá az első és második emeleten egy-egy belső aknás rendszerű árnyékszéket alakítottak ki. A Vay-család építkezési kedve a XVII. század végén sem lankadt, ekkor a kastély délkeleti sarkához épült egy háromszintes torony. Legkésőbb a XVIII. század első évtizedére, alig 80-90 év alatt a kastély elnyerte végleges, napjainkig érvényes alaprajzi elrendezését.
Ebben a formájában pillanthatta meg a kastélyt az odalátogató II. Rákóczi Ferenc is, aki két alkalommal járt a Vay-kúriában – a felkelés megindulása és hanyatlása idején –, ahol fontos tárgyalásokat folytatott. Első látogatására 1703. július 19-én került sor, ez alkalommal nyerte meg a Vay-testvéreket, Lászlót, Mihályt és Ádámot a felkelés ügyének. Rákóczi már előzőleg kapcsolatban volt a Vay-fivérekkel, ugyanis a nagy hűtlenségi per során a császár őket is elfogatta, és csak 1702-ben szabadultak a bécsújhelyi börtönből. Rákóczi 1703-ban azzal a számítással jött Vajára, hogy a Vay-testvérekben segítő társakat nyer.
Rákóczi szolgálatában
Ebben a várakozásában nem is csalódott, a közös szenvedések emlékéből könnyen fakadt a közös célkitűzés: a vajai várra még aznap kitűzték a „Pro libertate” zászlót. Rákóczi Vay Lászlót küldte a nemesekkel teli kisvárdai vár „hódoltatására”, ugyanis a nemesség bizonytalankodva fogadta a felkelést, nem látta világosan Rákóczi célkitűzéseit, és Vaynak kellett volna meggyőznie őket a helyes irányról. A megyék nemessége nem tudta, melyik pártra álljon, mert egyformán félt a néptől és az osztrákoktól. Így a mind nagyobb területre kiterjedő általános népfelkelés elől a vármegyék nemessége a megerősített várakba és városokba húzódott.
A szabolcsi nemesek Ibrányban, Kállóban, Kisvárdán kerestek menedéket. Rákóczinak tehát meg kellett nyernie – szép szóval, vagy fenyegetéssel – a nemességet. Ebből a célból bocsátotta ki július 18-án a naményi pátenst, amelyben a haza megmentésére és a népfelkeléshez való csatlakozásra szólította fel a nemességet, és ugyanebből a célból küldte Vay Lászlót Várdára. Arra számított, hogy a szabolcsi nemesség jobban hallgat egy közülük lett kurucra, mint egy parasztfelkelőből lett kapitányra.
Vay László küldetése nem járt teljes sikerrel. A kisvárdai várban lévő nemesség csatlakozása helyett Rákóczinak meg kellett elégednie azzal a nyilatkozattal, hogy a háta mögött nem fognak ellenséges cselekményeket elkövetni. A Vay-család kezdettől fogva szívvel-lélekkel a fejedelem mellett állt. Vay Ádám hadba szállva követte Rákóczit, aki már Kálló elfoglalása után udvari marsallá nevezte ki.
Midőn a felkelés hanyatlóban volt, a fejedelem hű emberének várkastélyát választotta a császár küldöttével való egyezkedő tárgyalások színhelyéül. 1711. január 31-én tehát ismét Vajára ment. Emlékirataiban így írt erről a találkozóról: „...a haza szeretete és nyugalmának őszinte óhajtása engem Vajára vezet, hogy ott értekezzem Pálffy tábornokkal (…) estefelé megérkeztem e helyre. Pálffy tábornok és én ugyanabban a kastélyban szálltunk. Előttem érkezett és kinn fogadott, amikor lovamról leszálltam (….) amikor egyedül maradtunk Pálffyval biztosított a császár jóakaratáról, s arra buzdított, hogy írjak az uralkodónak egy hódoló levelet, s ha ezt megteszem, biztosíthat róla, hogy a császár a nemzetnek éppúgy, mint az erdélyieknek megadja a törvényeken alapuló minden szabadságát és általános bocsánatot mindazoknak, kik még fegyverben vannak. Ami pedig az én személyemet illeti, nincsen olyan becsület, méltóság, kedvezés, vagyon, amelyet ne remélhetnék az erdélyi fejedelemség kivételével.”
A fejedelem a felkínált személyes előnyöket visszautasította, de megígérte, hogy három napon belül illendő levelet ír a császárnak. A nemzetre vonatkozó ígéreteket előtte meg akarta tanácskozni a szenátussal, és a szövetkezett rendekkel. Késő éjszakáig tárgyaltak Pálffyval, s mint írja, másnap kora reggel egy időben távoztak.
Habár a szabadságharc elbukott, a Vay-család építkezés iránti szenvedélye nem csillapodott, s a 19. század második felében tovább bővítették a kastélyt, az 1920-as években pedig már vezetékes víz csordogált a csapból. A második világháború után államosították az épületet és borbélyműhelyként, majd orvosi rendelőként funkcionált. Az 1960-as évek elején a falu közössége egységesen lépett fel azon cél érdekében, hogy az ősi kúriát restaurálják és múzeummá váljék. E pillanat 1964. október 4-én érkezett el, amikor a Kuruc Vay Ádám Múzeum megnyitotta kapuit.