Életről és halálról mesélnek a szicíliai múmiák
2013. február 4. 08:30
Képalkotó diagnosztikával és kémiai eljárásokkal próbálják meghatározni, hogy mit ettek és miben haltak meg az újkori szicíliaiak.
Korábban
Úgy tűnik, beérik az öt éve tartó Sicily Mummy Project gyümölcse. A Dario Piombino-Mascali antropológus vezette kutatás elsősorban arra kereste a választ, hogy mit ettek, miben hunytak el és hogyan bántak halottaikkal a 16. és 20. század között élt magas rangú szicíliaiak. „Ezek a múmiák egyedülállóak a biológiai és történeti kutatást illetően” – mondta el Piombino-Mascali, aki szerint az elhunytak földi maradványainak pontos tanulmányozása során rengeteg új információval gazdagodhatunk a szigetlakók mindennapjaival kapcsolatban.
A múmiákat röntgensugarakkal és komputertomográfiával (CT) elemezték a szokásos invazív mintavételi módszerek és a boncolás helyett, a radiográfiás technikák nagy előnye ugyanis, hogy roncsolás nélkül ismerhetők meg az addig rejtve maradt információk. A legkorábbi eset 1559-re keltezhető, ekkor kezdték el a kapucinus szerzetesek mumifikálni a papokat, a nemesi és polgári személyeket, biztosítva ezzel az elhunyt túlvilági életét.
S hogy miről is mesélnek nekünk a szicíliai múmiák? Elsősorban a jó étrendről – summázta Piombino-Mascali, akinek nemzetközi kutatócsapatában német, amerikai és brazil szakemberek vettek részt. Mint az a kutatásból kiderült, a magas társadalmi rétegekből származó szicíliaiak életének egyik legfőbb jellemzője a kiegyensúlyozott táplálkozás volt, amiből nem hiányzott a hús, a hal, a gabonafélék, a zöldségek és a tejtermékek sem.
A gasztronómiai sokszínűségnek azonban ára volt. A csontok radiográfiás vizsgálata ugyanis kimutatta, hogy az elhunytakat köszvény és csontbetegségek kínozták, amelyek Piombino-Mascali szerint a preindusztriális társadalmak esetében az előkelők és a középosztálybeliek között gyakori betegségeknek számítottak. A vagyon ráadásul az öregedéstől sem védett meg: a múmiák több mint kétharmadánál degeneratív elváltozások voltak megfigyelhetők – mutatott rá a kutató.
A kutatás további érdekességeket rejtett. A radiográfiás vizsgálatok kiderítették, hogy az egyik, a 19. század fordulóján élt, negyvenes éveiben elhunyt férfi halálát plazmasejtes daganat, myeloma multiplex okozta. De ami igazán meglepő volt, az az, hogy a Kínában és Törökországban előszeretettel használt, Szicíliában meglehetősen ritkának számító hegyi pacsirtafű maradványait sikerült kimutatni az egyik múmiánál. Karl Reinhard, a Nebraska-Lincoln Egyetem munkatársa szerint ez arra utal, hogy az újkori szicíliaiak ismerték a gyógynövények ezoterikus hatásait, sőt szőlőpürét is használtak a rákos, illetve a szív- és érrendszeri megbetegedések kezelésére.
A mumifikálás a következőképpen zajlott: a tetemet egy szellőztetett kamrába helyezték, eltávolították a testfolyadékokat, s babérlevéllel vagy szalmával töltötték meg a testet, hogy megőrizzék formáját és harcoljanak a szagok ellen. Hónapokkal később ecettel átmosták, ünneplőruhába öltöztették, majd koporsóba tették, esetleg a falról lógatták le. A technika később változott, az egyik 1920-ban, tüdőgyulladásban elhunyt kisgyermeket például vegyszerekkel balzsamozták be, hogy jobb állapotban őrizhessék meg az utókornak.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
- „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
- 10 tény a Mona Lisáról
- Szenvedéllyel teli tájakat ábrázolt festményein William Turner 15:05
- Első felesége halála után teljesedett ki igazán Rettegett Iván paranoijája 14:20
- Egressy Béni mellett a Fiumei úti sírkert megnyitásárról is megemlékeztek 13:20
- Európai nagyhatalom vált Magyarországból III. Béla uralkodása alatt 09:50
- Ma sem tudjuk biztosan, hogyan halt meg Shakespeare 08:20
- Szórakozásnak tekintette a hangversenyt a szigorú nevelésben részesült Menuhin tegnap
- Még a japánok csodálatát is elnyerte az amerikai Hellcat tegnap
- Saját ifjúságának történetét íratta át a Spanyolországot egyesítő Izabella tegnap