Mitől őrült meg Caligula?
2012. október 11. 14:29
URL: https://mult-kor.hu/20121011_mitol_orult_meg_caligula
Az ókori történészek beszámolói olyannyira elfogultak vele szemben, hogy csaknem lehetetlen kideríteni az igazságot személyéről és cselekedeteiről. Caligula kíméletlen és egyszersmind szélsőségesen szeszélyes uralkodóként vált ismertté. Egyesek szerint betegsége következtében megháborodott, ám az erre vonatkozó feljegyzések nagy részének hitelessége erősen vitatható, néhány állítás pedig, mint például az, hogy lovát consullá nevezte volna ki, egyszerűen valótlan. A rómaiak azonban addigra már megelégelték a császár őrült zsarnokoskodását, és több összeesküvést is szőttek ellene. 41 januárjában, négy hónappal az után, hogy visszatért Galliából, a Palatinus játékok idején merénylet áldozata lett. De mi igaz és mi nem a személyét érintő legendák sokaságából?
Nem szerette a nevét
Caligula Caius Caesar néven látta meg a napvilágot. Ifjúkorát hadvezér atyja seregének táborában, a Rajna vidékén töltötte. Mivel előszeretettel viselte a katonai csizmát (latinul caliga), a germán katonák a Caligula („Csizmácska”) melléknéven kezdték szólítani. A ragadványnév rajta maradt, de a történetírók szerint Caligula állítólag gyűlölte a nevét.
Apja, Germanicus Caesar 19-ben, anyja, idősebb Agrippina 33-ban, két bátyja, Julius Caesar Nero és Drusus Caesar pedig 31-ben, ill. 23-ban halt meg, a közhiedelem szerint a császár mesterkedéseinek következtében. A családból a három lánytestvérén kívül egyedül csak Caius Caesar maradt életben, aki felvette apja nagy tekintélynek örvendő nevét is.
Anyját kemény fából faragták
Anyja, idősebb Agippina szoros kapcsolatot ápolt nagyapjával, Augustusszal, aki személyesen felügyelte neveltetését. Miután hozzáment Germanicushoz, a hagyományokat felrúgva úgy döntött, hogy nem követi a katonai kötelességét teljesítő férjét Germániába. Amikor házastársa gyanús körülmények között elhunyt, Agrippina vette a bátorságot, s hangot adott ama véleményének, hogy férjét egyik riválisa tette el láb alól, s megmérgezte őt.
Agrippina partra száll Brindisiben Germanicus hamvaival
A legfelsőbb politikai körökbe bejáratos, azokban otthonosan mozgó asszony felszólalt Augustus utóda, Tiberius politikája ellen is, akit egyébként tiszta szívéből gyűlölt. Ezt azonban hamar megelégelte a császár, s megkorbácsoltatta a szókimondó asszonyt, aki a kínzások következtében elveszítette egyik szeme világát. Börtönbe kerülésekor tiltakozásul nem vett magához ételt, s hamarosan elhunyt – négy évvel az előtt, hogy fia, Caligula trónra került volna.
Felfújták a vérfertőzést
Először Suetonius írt arról, hogy Caligula vérfertőzést követett el három lánytestvérével. A római történetíró szerint a légyottokra a lakomák kellős közepén, a vendégek és Caligula feleségének szeme láttára került sor. Az tény, hogy a császár túláradóan szerette leánytestvéreit, közülük is elsősorban Drusillát, akit halála (38) után – a római asszonyok közül elsőként – az istennők közé emeltetett. Egyes kutatók véleménye szerint Caligula az egyiptomi Ptolemaioszok testvérházasságait utánozva egyfajta hellenisztikus uralmi formát kívánt meghonosítani.
Suetonius azonban 80 évvel a 28 éves korában meggyilkolt császár halála után, i.sz. 121-ben írta meg korszakalkotó munkáját, a Caesarok életét, ráadásul Caligula kortársai, a császárról nem túl hízelgő véleménnyel levő Seneca és Philo semmilyen említést nem tesz a vérfertőzés bármilyen formájáról.
Nem építhette meg a legendás úszó hidat
Caligula hatalomra kerülése után rövid időn belül eltékozolta azt a hatalmas vagyont, amelyet Tiberius halmozott fel az államkincstárban. Hogy költséges szeszélyeinek kiadásait fedezze, sok jeles római polgár vagyonát elkoboztatta. 40 nyarán például elrendelte, hogy állítsák fel szobrát a jeruzsálemi Templomban, de Herodes Agrippának diplomatikusan sikerült lebeszélnie merész tervéről. Szintén Suetoniustól tudjuk, hogy Caligula a baiei öböl fölött úszó hidat építtetett, hogy a nagy hajókon érkező vendégei mihamarabb villájába érkezzenek, ezt azonban a történészek egyszerű legendának tartják, mivel semmiféle fizikai bizonyíték nincs a létezésére.
Lerakta Britannia meghódításának alapjait
Caligulát önző és szeszélyes császárnak tartják-tartották, akinek négy éven át tartó uralma alatt a sorozatos kicsapongások és meggondolatlansága miatt sokat kopott a Római Birodalom fénye. Felmerül azonban a kérdés, hogy ha vezetői képességeit ennyire megkérdőjelezik, mégis hogyan sikerült újabb tartományokat annektálnia, nyugati irányba terjeszkedni és lerakni a Brit-szigetek meghódításának tervét? Bár Caligula maga nem jutott túl a csatornán, s hamarosan merénylet áldozata lett, lényegében ő készítette elő a terepet a Britanniát 43-ban leigázó Claudius számára.
Hadrianus fala Nagy-Britanniában
Nem volt őrült
Mára széles körben elfogadottá vált, hogy a kortársai által őrültnek tartott Caligula mégse terrorizálta Rómát, nem beszélt a holdhoz, nem rendelt el önkényesen kivégzéseket és főleg nem nevezte ki consullá legkedvesebb lovát. Tény azonban, hogy trónra kerülése után hét hónapig súlyos beteg volt: felgyógyulását követően felelevenítette a felségsértési perek gyakorlatát, és rendkívüli kegyetlenségről tett tanúbizonyságot.
A történészek között egyetértés mutatkozik abban a kérdésben, hogy Caligula 'őrültségét' a rajta elhatalmasodó betegsége okozhatta: egyesek szerint a császárt makacs halántéklebeny epilepszia kínozhatta, esetleg hipertireózisban (pajzsmirigy túlműködés) vagy Wilson-kórban (rézkiválasztás zavara) szenvedhetett.