Mit ér a politikus, ha államfő?

Az első Magyar Köztársaság és a Tanácsköztársaság

Károlyi Mihály mikor a világháború kitörése előtt csatlakozott a Justh-féle Függetlenségi Párthoz, egyre inkább kezdett szembefordulni az uralkodó politikai osztályok hatalomgyakorlási módszereivel. A jogász végzettségű baloldali politikus követelte az általános választójog bevezetését, kritikával illette az Osztrák-Magyar Monarchia háborús politikáját valamint a németekkel való szövetséget, s ennek érdekében a világháború végéhez közeledve határozott békeagitációt folytatott. A Függetlenségi Pártból kivált balszárnyból megalakított Károlyi Párt vezetőjeként nagy népszerűséget szerzett a békére vágyó, a háborútól és szenvedéstől végletekig elcsigázott tömegek körében.

Károlyi Mihály

Az 1918. októberi események idején a polgári demokratikus (őszirózsás) forradalom vezető egyéniségévé lépett elő, s az ellenkormány, a Nemzeti Tanács vezetője lett. A nép nyomására IV. Károly király Károlyit 1918. október 31-én miniszterelnökké nevezte ki, ezen tisztséget 1919. január 11-ig töltötte be, amikor köztársasági elnök lett, addig a Magyar Nemzeti Tanáccsal közösen gyakorolta az államfői jogokat. Kormányfőként megkezdte a polgári demokratikus reformok megvalósítását, s lépéseket tett a mérsékelt földreform bevezetésének irányába. Mivel azonban nem tudott dönteni az újabb magyar területek kiürítéséről szóló Vix-jegyzék elfogadása és az ellenállás megszervezése között, március 21-én lemondott és átadta a hatalmat.

Károlyi lemondása után, 1919. március 21-én kiáltották ki a rövid életű, 133 napig fennálló proletárdiktatúrát, a Tanácsköztársaságot. Ugyan a Tanácsköztársaság legfőbb szerve a Forradalmi Kormányzótanács volt, a hatalom igazi gyakorlói a népbiztosok voltak. Augusztus 1-éig a Forradalmi Kormányzótanács elnökeként Garbai Sándor gyakorolta az államfői jogokat, helyettese Dovcsák Antal volt. A proletárdiktatúra bukása utáni zavaros időkben először a kormányzói jogkörrel rendelkező József főherceg, majd a miniszterelnök, Friedrich István lett Magyarország kvázi-államfője.

1. Az első Magyar Köztársaság és a Tanácsköztársaság
2. A Magyar Királyság helyreállítása
3. Az átmenet évei, a második Magyar Köztársaság
4. A Magyar Népköztársaság
5. A harmadik Magyar Köztársaság

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. Erdély etnikai, vallási helyzete a 16–18. században
II. Népesség, település, életmód

• Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
• Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
• II. József haláláról tudósított nyitószámában az első erdélyi magyar újság
• Már ötéves korában megválasztották, de sohasem uralkodott az utolsó erdélyi fejedelem
• A trianoni békét "morális köntösbe öltöztették"