Még több Stasi-alkalmazott kerülhet célkeresztbe

A Bundestag már szeptember végén, a német újraegyesülés 21. évfordulójának előestéjén szavazott a kormány által előterjesztett tervezetről. Az új törvény magában foglalja, hogy a vizsgálat 2019 végéig, a berlini fal leomlásának 30. évfordulójáig folytatható. Az érvényben lévő törvény ezt az ellenőrzést csupán idén év végéig tette lehetővé.

A január 1-jétől életbe lépő törvényi rendelkezés értelmében az esetleges Stasi-kapcsolatok miatt konkrét gyanú nélkül vizsgálhatók a szövetségi, illetve tartományi miniszterek, a parlamenti képviselők - beleértve a tartományi törvényhozások képviselőit -, valamint a bírósági és más államigazgatási alkalmazottak. Alacsonyabb beosztású személyek esetén a vizsgálatot alapos gyanú esetén lehet kezdeményezni.

Az új törvény egyik cikkelye rendelkezik azokról a volt Stasi-alkalmazottakról, akik az egykori Stasi-iratokat kezelő szövetségi hatóság alkalmazásában állnak. Értesülések szerint 45 olyan személyről van szó, aki a jelenlegi hivatalnál dolgozik, többnyire biztonsági őrként. Nekik néhány hónappal ezelőtt a hivatal új elnöke, Roland Jahn üzent hadat, megengedhetetlennek nevezve változatlan alkalmazásukat. Jahn - aki tavasszal váltotta fel Marianne Birthlert a hatóság élén - a többi között azt hangoztatta, hogy további foglalkoztatásuk az egykori Stasi-áldozatok arcul csapását jelenti.

Eltávolításukat azonban az érvényben lévő, munkajogi szabályozások eddig nem tették lehetővé, az új törvény ezen most változtatott. Ez kimondja, hogy a szóban forgó személyek más szövetségi hivatalokba - akár minisztériumokba is - áthelyezhetők, fizetésük azonban nem csökkenhet és más munkajogi hátrányok sem érhetik őket.

Wolfgang Thierse, a parlament szociáldemokrata alelnöke azt hangoztatta, hogy pártja egyetért a Stasi-kapcsolatok vizsgálatának 2019 végéig történő meghosszabbításával. Azt ugyanakkor több mint két évtizeddel a német egység helyreállítása után eltúlzottnak, illetve érthetetlennek nevezte, hogy a vizsgálat minden gyanú nélkül is kezdeményezhető. Az egykori Stasi-alkalmazottak kényszeráthelyezéséről pedig úgy vélte, hogy az az alkotmányba ütközik.

Roland Jahn, a Stasi-múlt feltárásával foglalkozó szövetségi hatóság vezetője üdvözölte az új törvényt. Szerinte a múlt feltárását az elmúlt több mint két évtizedben lehetővé tévő törvényi szabályozások sikertörténetet jelentenek. Az egykori keletnémet ellenzéki személyiség úgy vélte: Németország nemzetközileg is példát mutat arra, hogy egy jogállam miként birkózik meg az egykori kommunista állambiztonság örökségének feldolgozásával.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tél
Múlt-kor magazin 2016

• Régi szakácskönyveink öt rejtélye
• Kassai kérdőjelek
• A székesfehérvári királysírok
• Gillemot Ferenc, a sport megszállottja
• Menázsi a Nagy Háborúban
• A tóalmási Wahrmann–Andrássy-kastély
• Petőfi halála és a túlélés költői
• Magyar deportáltak felszabadulása és hazatérése
• Watteau utolsó képe