2020. nyár: A magyar film 30 felejthetetlen pillanata

Érdekvédők lobbiznak a több ezer éves kaliforniai csontok megvizsgálása ellen

2011. május 27. 10:23

A csontokat megőrző egyetem után az őslakosok érdekvédői is keresztbe fekszenek a kutatók előtt, akik évek óta próbálják visszaszerezni a több ezer éves, az amerikai kontinens legősibb génállományát tartalmazó páratlan leletegyüttesét.


A két, egyenként 9-6 ezer év közötti csontvázat 1976-ban találták meg a Csendes-óceán partján a Kaliforniai Egyetem (University of California, UC) kancellárjának háza körül, a felújítási munkálatok során. A kiváló állapotban megőrzött csontok a kontinens legrégibb komplett génállományát tartalmazhatják – már ha ez bebizonyosodik, ehhez viszont az kellene, hogy a kutatók hozzájussanak a leletekhez, az UC vezetőivel folytatott hidegháború azonban javában tombol.

A frontvonalak teljesen megmerevedtek, most azonban öt tudós levelet tett közzé a Science című magazinban, amelyben arra kérik az egyetem vezetőit, hogy járuljanak hozzá a csontok megvizsgálásához. Mielőtt a csontokat a rendelkezésükre bocsátanák, a kutatók attól félnek, hogy az egyetemi elöljárók a nagy politikai hatalommal bíró helyi őslakosoknak fogják odaadni, akik könnyen megakaszthatják a folyamatot.

„Odaadni nekik, anélkül hogy megvizsgáltuk volna azokat, olyan, mint ha az amerikaiak genetikájának koronaékszerét az óceánba hajítanánk” – adott felháborodásának hangot Eske Willerslev, a Koppenhágai Egyetem professzora, aki maga is elkeseredett harcot vív a csontok megszerzése érdekében. „Ez mindannyiunk számára nagy veszteséggel érne fel” – tette hozzá.

Néhány évvel ezelőtt már végeztek vizsgálatokat a csontokon, mielőtt az egyetem vissza nem vonta az engedélyt. „A La Jolla-i leletek elvesztése hátráltatná az amerikai őslakosokkal kapcsolatos tudásunk gyarapodását” – írják a szerzők. „Az egyetemi vezetők mindent megtesznek azért, hogy figyelmen kívül hagyják a leletek tudományos értékét” – nyilatkozta az egyik szerző, Tim White, a Berkeley paleoantropológusa. „Megpróbálják illegálisan visszaadni San Diego megye néhány tucat törzsének” – tette hozzá.

Az egyetemi vezetés a szövetségi Native American Graves Protection and Repatriation Act értelmében készül visszaadni a csontokat, ami – figyelmeztetnek a szakértők – még komoly jogi kérdéseket vethet fel. „Ez a kennewick-i ember második felvonása” – utalt White a 2004-es esetre, amikor a washingtoni tudósok végül megnyerték a jogi huzavonát.

A Kumeyaay (más néven Tipai-Ipai) tizenkét törzsének szóvivője, Steve Benegas elmondta: feljogosítva érzik magukat arra, hogy hozzájussanak a csontokhoz, amelyek jövőjéről ők fognak határozni. „Az utóbbi években az egyetem rendkívül rosszul kezelte a leleteket. Nem bízunk meg bennük” – nyilatkozta Benegas.

A korábbi kutatások már rámutattak a csontokhoz tapadó kötőszövetek és aminosavak meglétére, aminek köszönhetően könnyen kinyerhetik a DNS-eket, a két, egymáshoz közel eltemetett csontváz pedig alkalmat adhat arra, hogy összehasonlítsák a génállományukat is.

2020. nyár: A magyar film 30 felejthetetlen pillanata
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 370 ft 5 085 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!